Tavaly világszerte 36 millió darab autót adtak el, ebből Nyugat-Európa több mint 14 millió kocsit szívott fel, a közép- és kelet-európai értékesítés pedig 1,7-1,8 milliót tett ki. Nyugat-Európában a spanyol és a francia piac egyaránt jelentős növekedésnek indult – 16, illetve 13 százalékkal -, miközben a keleti régió 12 százalékkal zsugorodott. Ezen belül üdítő színfolt, hogy a magyarországi eladások 40 százalékkal bővültek.
A japán gyártók jó része tavaly veszteséget termelt: az eladási mutatók szerint a szigetországbeli vállalatok az egy esztendővel korábbinál kevesebb autót adtak el. Mindez nem csak a japán, de az egész ázsiai kereslet pangásából is következik. A japán termelékenységből fakadó előnyüket az európai és amerikai versenytársak szépen lassan felmorzsolták, csak a Honda növelte forgalmát és nyereségét. A Nissan – amelynek üzemei a korábbi 2,5 millió darabbal szemben jelenleg csak 1,5 milliót bocsátanak ki – és a Mitsubishi is komoly válságban van, s a Toyota szintén kisebb nyereséget könyvelhetett el az előző évinél.
Ma egy korszerű autógyárban az egy alkalmazottra jutó éves kibocsátás legalább 40-45 darabot tesz ki, ennél egyetlen gyártó – a Daihatsu – termelt lényegesen többet tavaly: 66 darabot.
Dél-Koreában – jóllehet a belső piac a felére szűkült – az exportorientáció mégis megmentette a ország autóiparát. Az európai piacokon nagy arányban tudták növelni részesedésüket, s ez még akkor is figyelemre méltó, ha piaci hányaduk még mindig viszonylag szerény. –
