Közvetlenül hét törvény szabályozza jelenleg a hazai kábeltévés piacot. Ezt áthidalandó, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) a napokban megkezdte a kábeltévé-ágazatra vonatkozó átfogó jogszabály kidolgozását. Baksa Sarolta, a szaktárca hírközlési irodájának vezetője a Figyelőnek elmondta: a menetrend szerint november másodikán kerülne a parlament elé a törvénytervezet.
A kábeltévés piac Magyarországon a távközlési ágazat legszabályozatlanabb területe. Becslések szerint 1200-1700 ilyen szolgáltató működik, egy részük engedély nélkül. Számtalan visszaélés tapasztalható, a Gazdasági Versenyhivatal sorra marasztalta el a cégeket erőfölénnyel való visszaélés miatt. A szolgáltatási ágazat sajátossága ugyanis, hogy regionális monopóliumok alakulnak ki. Ez ad lehetőséget a cégeknek arra, hogy esetenként folyamatosan emeljék díjaikat. A hazai kábeltévék zöme nem alkalmas a minőségi szolgáltatásra. Olyan összedrótozott, berendezésekkel osztják el a műsorjeleket, amelyeket a fejlett világban nem használnak. “A törvényre nem csak a piacon kialakult szabályozatlanság miatt van szükség” – nyilatkozta lapunknak a KHVM irodavezetője. Baksa Sarolta úgy véli, az ide vonatkozó szabályozók betartatásával még “ki lehetett volna húzni” az egységes hírközlési törvény megalkotásáig. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a kábeltévés ágazat ma már a távközlés felé tendál, s várhatóan mind több tőke áramlik majd be, márpedig a külföldi tőke a jogbiztonságot szereti.
Az ágazatban eddig a legnagyobb változást az hozta, hogy múlt hónapban az Országgyűlés is megszavazta azt a távközlési törvénymódosító javaslatot, amely nagymértékben korlátozná a koncessziós telefonszolgáltatók kábeltévé-piaci lehetőségeit. A jogszabály július 28-tól lép életbe, a koncessziós szolgáltatóknak addig van idejük, hogy újabb kábeltévé-társaságokat vásároljanak; a kihirdetés után már nem terjeszkedhetnek. Mindez a gyakorlatban leginkább a Matávot sújtja.
Az eltelt néhány nap alatt minden eddiginél nagyobb licitháború alakult ki a még megvásárolható kisebb kábeltévékre a Matáv és a piac legnagyobb kábelhálózati szolgáltatója, a UPC Magyarország között. Legutóbb a Matáv 420 millió forintért vásárolta meg a budapesti III. kerületi kábeltévét, korábban viszont a UPC győzedelmeskedett a IV. kerületben. Ez utóbbi cég jóval drágább volt az óbudainál.
A kábeltévé-piac e két szereplője a nyilvánosságot is bevonja küzdelmébe; a sajtóban megjelent hirdetések elsősorban azoknak az önkormányzatoknak szóltak, amelyek pályázatot írtak, írnak ki a tulajdonukban levő kábeltévékre. Ezt a UPC Magyarországnál is elismerik. A cég élesen bírálja a Matáv piacszerzését a kábelpiacon, mondván: őket nem engedik be a távközlési ágazatba. A Matáv viszont úgy véli, hogy kvázi kitiltásával, a UPC monopolhelyzetbe kerül az ágazatban, amellyel sérülnek a fogyasztók érdekei. (A felhasználók szempontjainál is erősebben esik latba a Matávnál, hogy a társaság a törvénymódosítás miatt hatalmas összegektől eshet el.) A Matáv, amely több mint 100 milliárd forint tőkét képes megmozgatni, a koncessziós távbeszélő monopóliumból kitermelt pénz jelentős részét kábeltévé-felvásárlásba kívánta forgatni. Ez az ami nem tetszett a UPC-nek. Úgy vélik a Matáv egy pénzgyár, amely minden versenytársát szeretné a padlóra küldeni, s ezt masszív cashflow-jával el is tudná érni.
A UPC Magyarország anyavállalata azonban még a Matávnál is tőkeerősebb. Emellett 450-470 ezer honi ügyfele van, ezzel Magyarország legnagyobb kábelhálózati szolgáltatója. A cég arra törekszik, hogy távközlési engedélyt kapjon, aminek birtokában kikerülhetne a médiatörvény alól, amely a hazai kábeltévé-piac maximum egyhatodának lefedését engedélyezi egy-egy kábelszolgáltatónak. –
