Csákberényben 1994 júniusában nyílt meg az első teleház, amely a számítógépes kultúrának és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrának adott otthont, s kívánta mindezt a Fejér megyei kis település lakóival megismertetni, megszerettetni. Az alapítók között olyan magánemberek – hivatásukra nézve például informatikusok, könyvtárosok – voltak, akik felismerték az információs társadalom településektől független hazai kiterjesztésének szükségességét. Még ugyanannak az évnek a végén létrejött a Teleház Szövetség is.
A program igazi lendületet 1996-ban kapott. Ekkor ugyanis egy konferenciát követően a washingtoni kormányzat égisze alatt működő segélyszervezet, a USAID által támogatott „Hálózat a demokráciáért” program felfigyelt a magánkezdeményezésre, s így megfelelő anyagi háttérrel megkezdődhetett a teleházak itteni elterjedése.
Hazánkban ma már harmincnál több ilyen létesítmény működik; kétannyi nyitja meg kapuit néhány hónapon belül; újabb egy év alatt pedig további százzal gyarapodhat a számuk. A fejlődés tehát a jelen pillanatban megállíthatatlannak látszik. Főképpen, ha létrejön az a közhasznú társaság, amelyben a Teleház Szövetség mellett a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM), valamint a szakmai és pénzügyi háttérrel rendelkező Futuris Rt. venne részt. A kht. feladata a hálózat fenntartása, valamint az elérhető szolgáltatások fejlesztése, működtetése lesz.
A teleházak működésének anyagi hátterét – a már említett amerikai segélyprogramon kívül – a legnagyobb részben a hazai minisztériumi keretekből finanszírozzák. Így a „Hálózat a demokráciáért” 100 millió forint körüli támogatásán felül a KHVM Hírközlési Alapja hasonló nagyságrendű pénzösszeggel, a népjóléti tárca pedig mintegy 30 millió forinttal szállt be a megvalósításba. Ezen felül mindkét szakminisztérium további anyagi segítséget nyújt majd a teleházaknak. A szponzorok közt található a környezetvédelmi és az agrártárca is. Az előbbi az úgynevezett „kistérségfejlesztő” teleházak létrehozását preferálná, s áldozna is rá szívesen: jelenleg 100 millió forint van elkülönítve e célból a költségvetéséből. A földművelésügyiek azért költenének a teleházakra, hogy vidéken a kistelepüléseken is elérhetőek legyenek a gazdálkodók számára fontos agrárinformációk. A művelődési tárca pedig az adott településeken a Sulinetet helyettesítő, esetleg azt kiegészítő lehetőségként látná szívesen ezeket az intézményeket. A támogatók között van a Magyar Posta is, amely gazdaságtalanul működő kis hivatalait szeretné úgynevezett telepostaházakká alakítani; jelenlegi elképzelései szerint a szóba jöhető 600-ból egyelőre 10 postát biztosan beköltöztetne a helyi teleházba.
Ezen intézmény elterjedésével a falvakban élőknek egyre kevésbé kell lemondaniuk az információszolgáltatásról, az Internetről, a multimédiáról, a tanácsadásról, vagy akár a CD-kölcsönzésről, a számítógépes játékokról. Ez utóbbiak már csak azért is érdekesek, mert az egy teleházra jutó napi átlag 20-30 látogató kétharmada gyermekkorú. A felnőttek körében elsősorban a közhasznú információk, valamint az Internet-használat és az e-mail lehetőségek a legnépszerűbbek.
