Egy ember, egy telefonszám, egy készülék – erre épül az új világ, amelyben mindenki, bárhol legyen is, elérhetővé válik. No persze ha akarja, és nem kapcsolja ki a telefonját…
– Érdekes fejlődés közepén vagyunk. Sokaknak talán szokatlanok az új technikák, de mindenkinek meg kell tanulnia elfelejteni a régi beidegződéseket. A jövő nagyon nagy súllyal hozza majd be a vezeték nélküli technikát. A 450 megahertzes frekvencián működő NMT, a 900-ason lévő GSM, a DCS (GSM) 1800 és a műholdas távközlést lehetővé tevő – Motorola technikával kiépülő – Iridium rendszer olyan építőelemek, amelyek együttes használatával megvalósul az úgynevezett Personal Communication Network. Vagyis az, hogy mindenkinek, mindenhová és mindenhonnan legyen elérhetősége. Ez egy nagy szabadságfokú, újfajta életminőség, amely egyelőre sokak számára idegen, sőt nyűgös. Bár tudják, hogy nélkülözhetetlen, ezért aztán ezek az emberek olykor kikapcsolják a készüléküket. Én megértem őket, de biztos vagyok abban, hogy hamarosan megváltozik a szemléletük.
Az átlagos ismeretekkel rendelkezőknek a Motoroláról nyilván elsősorban a mobiltelefon jut az eszükbe. Pedig hetven évvel ezelőtt, amikor a cég megalakult, még a legfantáziadúsabbak sem gondolhattak erre a technikára. Hogyan és mikor került Magyarországra a Motorola?
– Az észak-amerikai kontinensen, ahol a legtöbb társaság csak néhány évtizedes múltra tekinthet vissza, ez a vállalat – amelyet Paul V. Galvin alapított 1928-ban, az Illinois államban lévő Chicagóban – patinásnak számít. Az első sikereket az autórádiók gyártásával érték el. Ugyanezen márkanév alatt vált ismertté a harmincas években feltalált első hordozható telefon is. A Galvin Manufacturing Corporation nevet azonban csak 1947-ben változtatták Motorola Inc.-re. Amikor a negyvenes évek végén megjelent a félvezető technológiára épülő tranzisztor, a Motorola komoly kutatás-fejlesztésbe kezdett. Aztán 1955-ben bemutatta első személyhívó készülékeit is. Neil Armstrong a Motorola berendezéseinek segítségével tudathatta a világgal azt, hogy megtette nevezetes lépéseit a Holdon. Az újabb fordulópontot az Iridium műholdas kommunikációs rendszer kifejlesztése hozta a nyolcvanas években. A működéshez szükséges 66 műhold már az égi pályán van, a rendszer ez év őszén indul be és szerintem nagyon rövid idő alatt átformálja majd a távközlésről alkotott eddigi elképzeléseinket. Eközben, a nyolcvanas-kilencvenes években a legkülönfélébb méretű és tudású készülékekkel, hálózatépítési technikákkal, technológiákkal állt elő a cég, amelyeket még felsorolni is nehéz lenne. A Motorola itteni megjelenését egy hosszabb és igen alapos piackutató tevékenység előzte meg. Nyugat-Európában már régóta jelen van a társaság. A kontinens keleti felére a politikai változások küszöbén, 1989-1990 táján lépett be. Budapesten azért nyitott a cég elsőként irodát, mert a térségben Magyarországról alakult ki a legkedvezőbb összbenyomás.
A GSM itteni megjelenése tulajdonképpen önmagában is sikertörténetként értékelhető. De visszatérve az előző kérdéshez: miért csak a készüléket társítjuk valamennyien a Motorola nevéhez?
– Valószínűleg azért, mert ezek vannak szem előtt, az emberek ezeket veszik a leggyakrabban a kezükbe, ezeket használják. Nyilván egy telefonbeszélgetés során senkinek sem jutnak eszébe a Motorola-technikával épült bázisállomások és központok, amelyek mindezt lehetővé teszik. Természetesen ez csak része a cég tevékenységének. A fogyasztási cikkek között a GSM-készülékek mellett a másik fontos termék a személyhívó. Régebben rengeteg televíziós készüléket, képcsövet is gyártottak az amerikaiak; ezekre talán már kevesebben emlékeznek. Biztos vagyok abban, hogy a közeli jövőben ugyanígy hozzá fog nőni a Motorola-névhez a műholdas távközlés, vagy az autóelektronika, amellyel a cég Magyarországon is meg kíván jelenni.
A cég az utóbbi időben érezhetően kelet felé nyomul. Milyen szándékok vezérlik ebben?
– A megfogalmazás nem egészen pontos. A társaság új piacokat keres, ahol el tudja helyezni berendezéseit, ahol fogadókészséget talál, és ahol a gazdasági körülmények reálissá és nem vakmerő kalanddá teszik a megjelenést. A további magyarországi piaci tervek is ezt az elképzelést támasztják alá.
A nagy európai versenytárs, a Nokia kutatóbázist készül építeni hazánkban. Vannak-e ilyen tervei a Motorolának is?
– Nem csak tervezzük, de az első lépéseken túl is vagyunk a magyar szellemi potenciál felhasználásában, s már be is indult hét ehhez kapcsolódó projektünk. Elsőként az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetével kötöttünk megállapodást egy közös fejlesztő részleg kialakítására. Ez főként a Tetra digitális rádiótelefon-rendszer szoftverjeit dolgozza ki, a video- és a hangfelismerés, valamint az alapvető adatátvitel kérdéseire a kutatók közösen keresik a megoldásokat. A rendszer itteni kialakítására márciusban írtunk alá szándéknyilatkozatot a British Telecommal és az Antenna Hungáriával a jövőbeni lehetséges együttműködésről. Hasonló megállapodásra jutottunk a Videoton-csoporttal egy szervizközpont létrehozására.
A környező államokban közel sem ilyen aktív a társaság. Miért éppen nálunk valósulnak meg ezek a nagyívű tervek?
– A Motorola úgy tekint Magyarországra, mint amelynek minden esélye megvan arra, hogy otthont adjon a cég regionális központjának.
