Simor András úgy véli, akik az elmúlt hónapokban a kamat csökkentésére szavaztak (a monetáris tanács külsős tagjai), a jelenlegi magyarországi helyzetben jelentősen túlértékelik a lépéseik makrogazdaságot élénkítő hatásait. A magyar gazdaságnak súlyos, monetáris vagy fiskális keresletélénkítéssel nem orvosolható problémái vannak – mondta a Népszabadságnak adott interjújában.
Az ilyen jellegű lazítás addig élénkít, amíg a gazdasági növekedés képessége benne rejlik a gazdaságban, és amíg az inflációs kilátásokat nem veszélyezteti. Abban a pillanatban, amikor a gazdasági szereplők meggyőződésévé válik, hogy az MNB „levette a szemét” az inflációs célról, és ennek következtében a piac magasabb inflációra kezd számítani, onnantól a piaci kamatok feljebb kúszhatnak. Függetlenül attól, hogy a jegybanki kamat eközben nem mozdul, vagy csökken. Így a monetáris lazítás hatástalanná válik – tette hozzá.
Arra nem reagált, hogy vajon a külsős tagokon van-e politikai nyomás arra, hogy a kamatcsökkentés mellett döntsenek. Úgy reagált, hogy ő csak az érvekre figyel, ilyen kérdésekkel nem foglalkozik.
Szerinte a mostani kamatdöntésekről igazi visszaigazolást majd a következő egy-két évben fogunk kapni, mert ilyen időtávban van azoknak hatásuk az infláció alakulására. De azt is megemlítette, hogy az elemzők két évre előre tekintő inflációs előrejelzései növekedtek, s hogy 2014-re nem a cél szerinti (3 százalékos), hanem 3,7 százalék körüli prognózist adnak.
Az újságíró rákérdezett arra is, hogyan látja: hatéves elnöksége alatt hozott-e hibás döntéseket. Például, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatban nem kellett volna-e erőteljesebben közbelépnie az MNB-nek. Simor igazat adott neki, de azt is hozzátette: 2011 végéig nem voltak hatékony eszközeik a devizahitelezés korlátozására. Emlékeztetett rá ugyanakkor, hogy ennek ellenére következetesen és határozottan hallatták a hangjukat a devizahitelezéssel szemben, és szabályozási javaslatokat is tettek. Úgy véli, talán lehettek volna hangosabbak is ezen a téren. Ám kétségei vannak afelől, hogy ennek lett volna-e hatása.
Az interjúban szó került még arról is, vajon sikerült-e Simornak az elnöksége alatt megőriznie a jegybank függetlenségét, s vajon hány forint lesz 2013-ban egy euró, kikerülünk-e a túlzottdeficit-eljárás alól, s hogy ki lehet az utódja. A folytatást itt olvashatja.
