Bő egy hét múlva, július elsején startol a nemzeti mobilfizetési rendszer, amelyen keresztül fizetni lehet majd a parkolásért és az autópálya-használatért. Miközben az autósok által a mobiltelefonjaikba lementett régi telefonszámok már nem fognak működni – a jelenlegi állapotok szerint –, az új állami rendszerben is sok még a bizonytalanság. Az FN24 utánajárt, hogyan áll a helyzet.
Nemzeti gyorsteszt
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF) nagy optimizmussal jelentette be kedden, hogy a rendszer informatikai fejlesztése két hete eredményesen lezárult. Jelenleg az éles üzemi tesztelés folyik a parkolási közszolgáltatók és a rendszert működtető zrt. leendő viszonteladói, a mobilszolgáltatók, illetve mobilfizetési piaci szereplők bevonásával. A tesztelésre láthatóan nem hagytak túl sok időt.
Az FN24 úgy tudja, hogy a piaci szereplők, így például az önkormányzatok és a mobilszolgáltatók közül többen aggódnak emiatt és fennakadásoktól tartanak. Az egyik nagy telekommunikációs cégnél például azt mondták, hogy ők minimum két hónapig tesztelnek hasonló alkalmazásokat, több ezer felhasználó bevonásával. A tesztelés időtartamára és a bevont felhasználók számára vonatkozó kérdésünkre az NMF Zrt. csupán ennyit válaszolt: „Az éles teszt a parkolási közszolgáltatók, a viszonteladók és a leendő viszonteladók bevonásával zajlik.”
Félelmek jobbra-balra
Aggódik a VI. kerület fideszes vezetésű önkormányzata is, amelynek képviselőtestülete május végén – önkományzati érdekre hivatkozva – sürgősséggel tárgyalta az ügyet és el is határozta, hogy a törvény módosítását kéri. A terézvárosi önkormányzat – az interneten is elérhető – jegyzőkönyve szerint május végén azon aggodalmaskodott, hogy az új rendszer bevezetéséig – akkor még – hátralévő egy hónap túl rövid idő ahhoz, hogy az üzemeltetők megfelelően leteszteljék a „nagy komplexitású” rendszert.
De végül még ennyi idejük sem maradt, hiszen az önkormányzat az FN24-et arról tájékoztatta, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer szervezett tesztje június 18-án kezdődött és várhatóan június 25-ig tart, vagyis egy hétig. Pedig nem kicsi a tét, hiszen az önkormányzatnak az elmúlt években folyamatosan sikerült növelni a parkolásból származó bevételeit, amely tavaly 919 millió forintra rúgott.
Kitolnák a határidőt
Terézvárosban azt is problémásnak látják, hogy a jelenlegi, jól működő fizetési rendszereket július 1-je után már nem lehet alkalmazni, még átmenetileg sem, ha netán baj lesz az új rendszerrel. „Ezért az önkormányzat szeretné elérni, hogy 2015. január 1-jéig párhuzamosan lehessen alkalmazni a már meglévő és az új rendszert, hogy kiküszöböljék a nagy komplexitású rendszerek installálása során rendszerint előforduló szolgáltatási hiányosságokat” – hangsúlyozták az önkormányzatnál.
A terézvárosiak azt is nehezményezték, hogy május végén még csak a szükséges szerződés megkötésének előkészületeinél tartottak az NFM Zrt.-vel. A nemzeti szolgáltatónak valóban rá kell kapcsolnia a szükséges megállapodásokra és szerződékötésekre, hiszen június végéig az országosan egységes mobilparkolás elindulásához 70 önkormányzati tulajdonú parkolási társasággal kell szerződnie országszerte, továbbá a mobilszolgáltatókkal és a többi partnerrel.
„Két mobilszolgáltatóval már sikeresen lezárult a megállapodásunk és szerződtünk, a harmadikkal várhatóan még ezen a héten megállapodunk. A Nemzeti Mobilfizetési Rendszerhez csatlakozó 70 parkolási közszolgáltató társaság közül 41 már visszaküldte aláírt szerződését, a szerződések folyamatosan érkeznek tásaságunkhoz” – foglalta össze kérdésünkre a helyzetet az NMF Zrt.
Drágább vagy olcsóbb?
Valószínűleg nem csak a technikai bonyodalmaktól és a belőlük fakadó anyagi károktól, illetve a parkolási nehézségek miatt dühös autósoktól félnek az önkormányzatok. Az FN24 úgy tudja, hogy több kerület is nehezen nyeli le azt a békát, hogy az új, állami rendszer várhatóan néhány százmillió forinttal többet kihúz a parkolási szempontból frekventált önkormányzatok zsebéből, mint a jelenlegi rendszerek. A megkerülhetetlen állami közvetítő ugyanis az eddigi átlag 3 helyett 10 százalékos jutalékot szed az önkormányzatoktól, illetve a parkolási rendszerek üzemeltetőjétől.
„A nagyságrendi változás jól érzékeltetethető a XIII. kerület esetében, ahol a régi és egyébként egyre népszerűbb parkolási rendszerre évente 5 millió forintot költött az önkormányzat, míg az új rendszer számításaik szerint 87 millióba fog kerülni” – mondta az FN24-nek Hiszékeny Dezső, a kerület volt szocialista alpolgármestere, aki az új ciklusban parlamenti képviselői székre cseréli le önkormányzati hivatalát.
Zűrös paragrafusok
Ahogy a VI. kerületi önkormányzat – a már idézett dokumentumban – számos alapvető jogértelmezési problémát is felvet a nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló törvénnyel kapcsolatban, Hiszékeny Dezső számára sem tűnik elég átgondoltnak a jogszabály. Ám a törvény nem hagyott más választást az önkományzatnak, mint szerződést kötni a NMF Zrt.-vel. Az autósok számára legfontosabb kérdés, hogy a tetemes pluszköltségből az önkormányzat mennyit „nyel le” és mennyit hárít át az autósokra, még nem dőlt el a XIII. kerületben – mondja a szocialista politikus.
Mindenesetre az állami közvetítői jutalék parkolásonként átlagosan 45 forint lesz. Ugyanakkor csökkenti az árat, hogy a felszámítható kényelmi díjat 50 forintban maximálják, miközben ennek eddig nem szabtak plafont. Ám az összesen 95 forintos díj így is több annál, mint amit ma fizetnek a parkolási cégek a rendszerüzemeltetőknek. A pluszköltségeket pedig valakinek ki kell fizetnie: vagy az önkormányzat nyeli le, vagy az autósokra hárítják át.
Szerepzavarban
Érdekes csavar a történetben, hogy az állam – az MFB-n keresztül – már egyszer befektetett egy mobilfizetést megvalósító cégbe, amelyből aztán szép profittal kiszállt. Ez a cég az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME), amely 2006-ban indította útjára a mobilszolgáltatók közreműködésével a mobilparkolási és az autópályadíj-fizetési szolgáltatást és hamar piacvezetővé vált. Nem sokkal azután hogy az állam 2011 júniusában kiszállt az EME tulajdonosi köréből, a Fidesz képviselői nyújtották be az első törvényjavaslatot a „Nemzeti mobilfizetési szervezet” létrehozásáról, ami a mobilos parkolás, autópályadíj-, majd később tömegközlekedésijegy-vásárlás – teljes állami kontrollját kezdeményezte.
„Az a furcsa, hogy az új állami szervezetnek nagyjából ugyanaz lesz a szerepe, mint most az EME Zrt.-nek, semmi pluszt nem kínál, legfeljebb a későbbi fejlesztésekre hivatkozik. Vagyis az állam betolakodott egy már jól működő piacra, kiszorítja a többi szereplőt és megakadályozza, hogy újak lépjenek be” – magyarázta az FN24-nek az egyik piaci szereplő. Pedig a mobilparkolás terén Magyarország egész Európában kivételesen sikeresnek számít: itthon már az évi 12 millió parkolás 60 százalékát mobillal fizetik. A piacon az EME mellett még jó néhány kisebb szereplő is elfért.
Kezdetben a piac teljes lenyúlása volt a terv, hiszen csak az állami cég működtethetett volna mobilfizetési rendszert a közszolgáltatások terén, később már egy olyan állami közvetítőről szólt a törvény, amelyhez a piaci mobilfizetési szolgáltatók csatlakozhatnak, jutalék fejében. Elképzelhető azonban, hogy ez a változtatás nem lesz elég az ügyben komolyan kérdezősködő Európai Uniónak.
Brüsszelnek is szemet szúrt
Az Európai Bizottság ugyanis tavaly novemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a mobilfizetéssel kapcsolatban. A testület azt kifogásolta, hogy a magyar szabályozás szerint csak az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. működtethet országos mobilfizetési szolgáltatást nyújtó rendszert, és a közszolgáltatások ellenértékének mobiltelefonnal történő kifizetése csak ezen a cégen, vagy csak a zrt. rendszerén keresztül lehetséges. Ezek az előírások a bizottság szerint indokolatlanul és aránytalan mértékben korlátozzák a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát, és ezért indított ebben az ügyben kötelezettségszegési eljárást.
Kérdés, hogy a módosított magyar szabályozásra végül mit mond majd a Bizottság, ami a szakértők becslése szerint legkorábban őszre derülhet ki. Az Európai Bizottság – magyar képviseletén keresztül – csupán annyit mondott, hogy egyelőre nincs új fejlemény az ügyben, azóta, hogy tavaly novemberben a Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, hogy két hónapon belül tegye meg észrevételeit az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról.
Így mire az EU dönt, a magyar autósoknak bőven lesz idejük a saját bőrükön megtapasztalni az új rendszer előnyeit vagy hátrányait.
