A 25 tagállam termelésének mintegy háromnegyedét öt ország, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Spanyolország adja. 2005 harmadik negyedében – Olaszország kivételével – gyorsult a növekedés üteme a közösség meghatározó államaiban.
Az újonnan csatlakozott tíz tagállam növekedése azonban lényegesen meghaladja mind az eurózóna, mind az Unió fejlődési ütemét, a 25 tagállam együttes kibocsátásához viszont alig több mint 4,6 százalékban járulnak hozzá. A 10 új tagállam GDP-je hivatalos árfolyamparitáson számolva együttesen nagyjából annyi, mint Hollandiáé.
Az eladósodás veszélyezteti a fejlődést
Az Európai Bizottság 2005-re az uniós kibocsátás 1,5 százalékos növekedését prognosztizálja, az euróövezetben 1,3 százalékos bővülést vár. Az IMF előrejelzése is hasonló növekedési ütemet közöl: szerintük a kontinens gazdasága 2006-ban élénkül, a kibocsátás újra 2 százalék körüli ütemben bővülhet.
Számos euróövezeti és uniós tagország számára problémát jelent a költségvetési hiány leszorítása. Azon túl, hogy a szabályok sorozatos megszegése felveti a Stabilitási és Növekedési Paktum létjogosultságának kérdését, az államok eladósodottságának növekedése a gazdaság jövőbeni fejlődését kockáztathatja. Németország, Görögország, Olaszország és Franciaország államháztartási hiánya több éve meghaladja már a 3 százalékos limitet, és a következő egy-két évben sincs esély arra, hogy az alá lehessen szorítani a deficitet. Az újonnan csatlakozott országok is küzdenek ezzel a problémával, amit az átalakulás folyamatából hoztak magukkal.
A kke régió a motor
Az újonnan csatlakozott közép-kelet-európai államok gazdasági fejlődését jórészt a világgazdasági, és főként az európai konjunkturális folyamatok határozzák meg. 2004. második felében a nemzetközi gazdaság növekedése a konjunkturális csúcsot követően némileg mérséklődött, de ennek ellenére a hosszú távú átlag fölötti ütemben folytatódott a bővülés.
Ebben a régióban is lassult a növekedés üteme 2005 első felében, az év harmadik negyedének első adatai azonban azt mutatják, hogy az európai nagygazdaságokkal együtt ismét a növekedési ciklus felszálló ágába került a gazdaság a kke-i államokban is. A visegrádi országokban az év második negyedéhez képest fél-egy százalékponttal gyorsult a gazdaság az év harmadik negyedében, és hasonló ütemet vár az Ecostat az év utolsó három hónapjára is.
A balti államok viszik a prímet
Az új tagállamok jelenleg legdinamikusabban növekvő országai a három balti állam és Szlovákia, valamint Csehország. Őket követi (a 6.-7. helyen) a régiek leggyorsabban növekvő két tagországa, Írország és Luxemburg és még szintén jóval az uniós átlag feletti növekedési ütemmel a 8-10. és 12. helyre került Ciprus, Szlovénia, Magyarország és Lengyelország.
Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi főigazgatóágának legújabb az EU egészére vonatkozó GDP előrejelzése szerint a bővítés igazi, jól érezhető fejlődést gyorsító hatása majd csak 2007. után, az új pénzügyi perspektíva alapján nyújtott uniós támogatások realizálódása nyomán bontakozik majd ki.
