A miniszter elmondása szerint a kormány kedden a terv alapját képező nemzeti stratégiai referenciakeret (nsrk) első olvasatát tekinti át, és felhatalmazást ad a társadalmi vita február 22-i megindítására. Az nsrk második olvasata várhatóan március végén, április elején, a harmadik pedig a június 23-i brüsszeli átadás előtt kerül a kormány elé.
Baráth Etele elzárkózott attól, hogy konkrét számokat mondjon a 2007 és 2013 között Magyarország rendelkezésére álló mintegy 5650 milliárd forintos uniós (kohéziós és strukturális) forrás, plusz az új szabályok szerint elvileg 15 százalékos, közel ezermilliárd forintos hazai hozzájárulás felosztásáról. A 15 operatív program végső számai az nrsk második olvasatára alakulnak ki – mondta a miniszter.
A lap más forrásból származó, nem hivatalos információi szerint azonban területi és regionális célokra a teljes keret 24 százalékát fordítanák, ezt megerősíteni látszanak az áttörés jelei a magyar fejlesztéspolitikában. A gazdasági versenyképesség közvetlen fejlesztéseire 10 százalékos, azaz hét évre 665 milliárd forintos keret körvonalazódik. A közlekedési infrastruktúrának 18, a környezet-, víz- és természetvédelemnek, valamint az ide sorolt alternatív energiaforrásoknak együtt ugyancsak 18 százalékos lehet a részesedése. Emberi erőforrásokra 15, humán-infrastruktúrára 6, a kormányzás hatékonyságának növelésére pedig 5 százalékos tervezői ajánlat kerül kedden a kormány asztalára.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) részéről nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit. A II. NFT prioritásait és céljait rögzítő nemzeti stratégiai referenciakeret alapvetően készen van, a kormánynak kell kimondania a végső szót a még eldöntetlen kérdésekben – szögezte le Kovács István Vilmos, a hivatal elnökhelyettese. A vitás pontok megfontolására szerinte is van idő. Az már látszik, hogy a készülő ágazati és regionális operatív programoknál 30-50 százalékos a túltervezés. Eldőlt viszont: az önálló regionális operatív programok kapják az összes forrás negyedét. Az EU képviselőivel jelenleg is zajló egyeztetéseken kezd körvonalazódni, hogy lakásrekonstrukcióra az adott regionális operatív programok legfeljebb 3 százaléka fordítható. Egyetértés van abban is, hogy az uniós kereten belül a kohéziós alap részaránya 33 százalék lesz, ebből finanszírozzák a nagy közlekedési, környezetvédelmi és energetikai beruházásokat.
