Gazdaság

Lakáslízing: több új szereplő

Az idén 30 milliárd forintot tehet ki a lakáslízing piaca, ám jövőre egyes becslések szerint akár a 100-150 milliárd forintot is elérheti. Minden attól függ – vélik a piaci szereplők –, hogy milyenek lesznek az első tapasztalatok, hogyan alakul a 2006. év – írja a Világgazdaság.

A piaci környezet kedvez a lakáslízingnek: a lakáshitelezés terén a már ismert konstrukcióknál érezhetően lassulás következett be, az új lakások egyre nehezebben adhatók el, s a lízing újdonságértéke is lényeges szempont. Ráadásul az első tapasztalatok is azt jelzik: igen komoly az érdeklődés. A tavaly novemberben piacra lépett OTP-SCD-hez mindeddig mintegy 2,2 milliárd forint értékű igény futott be, s az önerő nélküli finanszírozás vitte a pálmát. A lakóingatlanlízing-piacon ugyancsak közel három hónapja tevékenykedő Argenta Lízingnél pedig arról számoltak be, hogy a lízingfinanszírozás havi volumene elérte a tulajdonos Argenta Credit Rt. szabad felhasználású jelzáloghitel-kihelyezésének mintegy 20 százalékát.

A piaci szereplők köre bővül: múlt héten lépett színre a Biggeorge’s csoporthoz tartozó BG Lízing, e hónapban elindul a CIB Ingatlanlízing – amely az idén 5 milliárd forint nagyságrendű portfóliót kíván realizálni az új lakások piacán – s hasonlóképpen ebben a hónapban debütál lakáslízing termékével a HVB Leasing is. A K&H Lízingcsoportnál úgy fogalmaztak, hogy 2006-ban elindítják a lakáslízingterméküket, az Erste Leasingnél pedig jelenleg dolgoznak a konstrukción. A lakáslízing jelentheti a kitörést a piaci szereplők számára Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint, ám kérdés, hogy mekkora volumenű is lesz ez a piaci szegmens, s hány társaságot tud eltartani. Aki 2006 első felében nem lép be erre a piacra, az elkésik – véli Dunavölgyi Mária, az OTP-SCD vezérigazgatója, utalva az ingatlanfejlesztői piac véges mivoltára.

A lakáslízing legnagyobb vonzerejét a nullaszázalékos, illetve alacsony önerőben, a hitelelbírálás gyorsaságában és a hosszabb futamidőben látják a piaci szereplők, ehhez – néhol – a nem kötelező jövedelemigazolás is hozzáadódhat. A piaci szereplők THM-jei a várakozások szerint nagy eltéréseket nem mutatnak – 7–8 százalék között alakulhat a mértékük –, éppen ezért az ügyfelek számára döntő szempont lehet a választásnál az önerő mértéke, az értékesítési csatorna, illetve az elbírálás gyorsasága – véli Dunavölgyi Mária.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik