Az európai bizottság néhány héttel ezelőtt újabb dokumentumokat kért Párizstól az ügyletre vonatkozóan, és ennek alapján meg lehetett állapítani, hogy a tranzakció nem sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvet, mondta Oliver Drewes, Charlie McCreevy biztos szóvivője. A francia cégeket az egyesítésük ellen kézzel-lábbal tiltakozó olasz Enel energiavállalat és az olasz kormány panaszolta be Brüsszelnél, mondván: az ügylet sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó előírásokat, a francia kormány protekcionista lépéseket tesz a hazai ipar védelmében.
Az ügy háttere, hogy az európai energiapiac teljes liberalizálására készülő cégek igyekeznek felvásárlásokkal növekedni, erősíteni pozícióikat. Ezért akarta megvásárolni egyebek mellett az Enel a belga Electrabel áramszolgáltatót, és amikor ott kosarat kapott, annak anyavállalatára, a francia Suezre vetett szemet. E próbálkozását a francia kormány gyorsan megelőzte azzal, hogy februárban támogatta a Gaz De France országos gázszolgáltató és a Suez összeolvadását, létrehozva a világ egyik legnagyobb közüzemi cégét, 72 milliárd eurós piaci tőkeértékkel, lekörözve Európában a 44 milliárd euró értékű Enelt és a 65 milliárd eurós német E.ON-t is.
A brüsszeli állásfoglalás elvileg ennek a vitának a végére tett pontot, mindamellett versenyügyi szempontból még át kell tekinteni az összeolvadást, hogy az nem tesz-e lehetővé erőfölénnyel való visszaélést.
A nyugat-európai energiapiac másik jelentős fúziós ügyletében sem lát egyelőre semmi kivetni valót a bizottság, miután a napokban jelezte, hogy nem kifogásolja a német E.ON közüzemi szolgáltató 29 milliárd eurós ajánlatát spanyol versenytársára, az Endesára. Az viszont még kérdéses, hogy az ügyletet nyélbe is ütik-e, mert az Endesára az ugyancsak spanyol Gas Natural is pályázik, és az Endesa vezetői keveslik az E.ON 29,1 milliárd eurós ajánlatát. Brüsszel még vizsgálja – a francia ügylethez hasonlóan -, hogy a spanyol kormány nem készül e megnehezíteni külföldi cégek spanyolországi vállalatfelvásárlásait.
Korábban a spanyol miniszterelnök azt közölte az E.ON-nal, hogy a kormány ellenzi az ügyletet, és lapjelentések szerint minden lehetséges jogi eszközt felhasznál az ügylet ellen. A kormánynak van lehetősége a vétóra, mivel „aranyrészvénnyel” rendelkezik a cégben, amely 2007. júniusig érvényes. Az Endesa még értékesebb lesz a kérők szemében, mert igen jók lettek az eredményei az első negyedben: az üzemi eredménye 42 százalékkal 1,49 milliárd euróra, az adózott eredmény 88 százalékkal 1,05 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az évtized közepi vállalategyesülési „új hullám” egyik fő színtere az energiapiac. Miközben az Európai Unió az energiapiac liberalizálásán, a szabad szolgáltató választás általánossá tételén, a szabad verseny kiterjesztésén fáradozik – legalábbis látszatra -, magában az ágazatban, éppen ez ellen védekezve, ellentétes folyamat körvonalazódik: az európai energiaszolgáltatás egyre kevesebb nagy cég kezében összpontosul, a versenyt szűkítve. Ezt a folyamatot ugyanaz az EU támogatja, a tőke szabad áramlásának belső piaci elvét hangoztatva, a vállalategyesüléseket engedélyezve.
Az Oxford Institute of Energy Studies szerint legalább hat szereplő – de ideális esetben akár tíz – kell ahhoz, hogy megfelelő verseny alakuljon ki az európai energiapiacon. A német E.ON vezetője azonban nemrég nyíltan kimondta, hogy az európai energiapiacon a nagy európai közszolgáltatók folytatódó konszolidációja végső soron három fő szolgáltatóra szűkülő piacot hoz létre, és a három játékos szerinte az Enel, az EdF és az E.ON lesz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
