A luxembourgi testület ítéletének lényege, hogy egy láncügylet keretében végrehajtott tranzakció esetén a vevő levonásba helyezheti az eladó által felszámított, ám az államkasszába be nem fizetett áfát, amennyiben a csalásról a vevő nem tudott vagy nem tudhatott – állítja a Világgazdaság.
Ugyanis,amikor egy áru több vevő kezén is átmegy, előfordul, hogy a lánc egyik tagja kijátssza a jogszabályokat. Ennek eszköze lehet, hogy a vevő tudta nélkül eladóként ugyan az áfával növelt összeget számlázza partnerének az áruátadással párhuzamosan, ám annak megfizetése előtt eltűnik, vagy nem saját adószámát tünteti fel a számlán. Általános volt eddig, hogy amikor az adóhatóság a vevő ellenőrzésekor fényt derít a csalásra, megtagadta az áfalevonási jog gyakorlását, még akkor is, ha az érintett vállalkozás jóhiszeműen járt el a tranzakcióban – mondta a Világgazdaságnak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. szerinte azonban a többéves gyakorlat felülvizsgálata – az Európai Bíróság minapi döntése értelmében – elkerülhetetlen.
A luxembourgi testület három brit cég által kezdeményezett eljárás végén precedensértékű döntést hozott. Az ítéletből az következik, hogy a vevő levonhatja az áfát abban az esetben is, ha az eladó adócsalást követ el. Az adóhatóság csak akkor tagadhatja meg ezt a jogot, ha bebizonyosodik, a vevő nem járt el megfelelő gondossággal, vagy tudott a törvény kijátszásáról.
