Januári felmérésében a Reuters először kért becsléseket a választásokat követő év államháztartási hiányára. A válaszadók szerint az új kormány jelentősen csökkentheti a hiányt első teljes évében. De a várakozások szerint ez csak arra elég, hogy az ország 2013-ban, a tervezetthez képest hároméves késéssel vezethesse be az eurót.
A felmérés január 16. és 18. között készült, 13 résztvevővel.
Kitart a kamatszélcsend
Január már a harmadik egymást követő hónap, amikor a Reuters felméréseiben valamennyi elemző és devizakereskedő azt várja, hogy továbbra sem változtat 6 százalékos alapkamatán az MNB.
Egy szerdai körkérdésben 13 devizakereskedő, az elemzői felmérésben pedig 13 elemző jósolt a hétfői Monetáris Tanács ülésre változatlan alapkamatot.
A legutóbbi jegyzőkönyv szerint a decemberi ülésen egyöntetűen döntött a tanács a kamat változatlanul tartása mellett, megoszlottak viszont a vélemények arról, véget ért-e a kamatlazítási ciklus, amely a szeptemberig eltelt 19 hónap alatt 6,5 százalékponttal vitte lejjebb az alapkamatot.
A felmérés válaszadói szerint jelenleg az látszik a valószínűbbnek, hogy a jegybank következő lépése kamatcsökkentés lesz. Hét elemző szerint csökkentésre, kettő szerint emelésre kell inkább számítani, az időzítésben azonban jelentős mértékben eltértek a vélemények.
Választóvonalnak az országgyűlési választások időpontja látszik: csak egy elemző mondta, hogy várhatóan már az első negyedévben sor kerül az alapkamat első változására. Volt olyan elemző is, aki szerint az év egészében változatlanok maradnak a jegybanki kamatok, és az első módosításra csak jövőre kerül sor.
Békési Ilona, az Aegon Értékpapir Rt elemzője szerint nem csak az országgyűlési, hanem az önkormányzati választások környéke is kockázatokat hordoz a forint és az állampapírpiac és a jegybanki kamatok számára. Egy komoly eladási hullám csak akkor kerülhető el, ha az új kormány bevezeti a szükséges államháztartási reformokat és hitelessé teszi a deficit csökkentését. Sajnos, ismerve a választási évek tapasztalatait, erre kevés az esély – mondta.
Ugyanakkor az elemzők azt sem zárták ki teljesen, hogy még az első negyedévben sor kerülhet egy apró jegybanki kamatcsökkentésre, ha visszatér a piacok év eleji kedvező hangulata, amely az utóbbi napokban a lengyel politikai bizonytalanság, a japán tőzsde zuhanása és az olajárak szárnyalása nyomán borongósabbra fordult.
Tovább csökken az infláció
Elemzők elmondták, hogy ha a piaci kockázatok nem volnának jelentősek, az inflációs kilátások akár a jegybanki kamat további leszállítását is megengednék.
Az elemzői konszenzus szerint az áfa felső kulcsának csökkentésétől segítve januárban tovább lassul az éves infláció, a tavaly decemberi 3,3 százalékról 2,4 százalékra. Az év utolsó hónapjában pedig 2 százalékra süllyedhet az éves árindex.
Bár jövőre az áfakulcs csökkentésének hatása eltűnik az indexből, az infláció mégis az MNB és a kormány 3 százalékos középtávú célja alatt maradhat: éves átlagban 2í95 százalékot vetít előre a konszenzus, jövő decemberben pedig 2,7 százalékon állhat az index. Ehhez tartozik, hogy egy hónapja még 2,85 százalékot vártak az elemzők.
A jegybankot a várakozások szerint mégis óvatossá teszi, hogy nem tudni, mennyivel emeli kamatát az Egyesült Államok és az eurózóna jegybankja, és ezekhez képest mekkora kockázati hozamfelárat várnak el majd a külföldi befektetők a forinttól a magyar államháztartás magas hiánya miatt.
Ha a nemzetközi befektetői hangulat jelentősen romlik, itthon is mindenképpen kamatemelésre kell számítani, ennek időpontja azonban előre nem látható világpiaci eseményektől függ, azaz nem lehet megjósolni – mondta Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Az államháztartási deficitcél ismételt túllépése és az eurócsatlakozás feltehető elhúzódása indokolttá teheti a magas hozamfelárak fenntartását, ugyanakkor egyelőre kamatemelés sem indokolt, mivel a forint jelenlegi árfolyama még nem tartalmaz különösebb kockázatokat, valamint komolyabb tőkekivonás sem tapasztalható a hazai piacokról – tette hozzá.
Választások: bizonytalanság
Az elemzők szerint a következő év gazdasági folyamatainak előrejelzése elé jelentős bizonytalanságot állítanak a választások, illetve az, hogy még nem előrelátható a felálló kormány gazdaságpolitikája.
Az Európai Bizottság a múlt héten –a felálló új kormányra testálva a feladatot – szeptemberig adott időt arra, hogy Magyarország részletezze tervét az euró 2010-es bevezetésére, beleértve az államháztartási hiány csökkentésének módját.
Ami a folyó év hiányát illeti, a felmérésben nem változott az elemzőknek az a várakozása, hogy a nyugdíjreform költségei nélkül számított eredményszemléletű deficit elérheti a GDP 7,9 százalékát, tehát jelentősen magasabb lesz a tavaly felfelé módosított 6,1 százalékos célnál.
Mindössze öt elemző kockáztatta meg, hogy előrejelzést közöljön a következő év deficitjére is, ezek mediánja 6,5 százalék. Ez jelentős csökkenést jelentene a választási évre várt szinthez képest.
Az elemzők azonban azt valószínűsítik, ez messze nem elegendő ahhoz, hogy 2008-ra várhatóan teljesülhessenek a 2010-es euróbevezetés költségvetési feltételei. Konszenzusuk szerint Magyarország 2013-ban vezeti be az eurót.
