Kostunica felvetésével egyetértve Gorbach is támogatta azt a felvetést, hogy a Mobtelben érdekelt osztrák befektetők megnyugtatása érdekében a két ország közösen találjon megoldást a telefontársaság körült kialakult helyzet megoldására.
A szerb kormány azonban ezidáig még nem adott ki semmilyen tájékoztatást arról, hogy kikből és hogy alakulna meg ez a fórum.
Az Ekonomist Magazine szerkesztője, Mijat Lakicevic, szerint nehéz bármilyen következtetést levonni a találkozón elhangzottakból és a közzé tett információkból, hiszen a Mobtel körül kialakult helyzet kezd egyre zavarosabbá válni. Egyelőre még semmit nem lehet arról tudni, hogy milyen fórumot akarnak létrehozni: a Mobtel-ügy már a helyi bíróságok előtt van, Zürichben elkezdődött egy nemzetközi egyeztető eljárás és most egy harmadik törvényszék alakul.
Lakievich szerint Kostunica azért kezdeményezett tárgyalásokat az osztrák kormánnyal, mert a Mobtel ügy a szerb-osztrák kapcsolatok megromlásához vezethet.
Hypo Alpe-Adria Bank lett a hitelező
A Reporter.gr görög hírportál arról tudósított, hogy a szerb pénzügyminisztérium bejelentette, hogy az állami postai és telekommunikációs vállalat, a PTT Srbija szerződést kötött a Hypo Alpe-Adria Bank International-lal, melynek értelmében a bank átvállalja a Mobtel 71,4 millió eurós könyv szerinti követeléseit, amellyel egyben a mobilszolgáltató legnagyobb hitelezőjévé vált.
A szerződés aláírásával a PTT Srbja ezzel egy 15 éves futamidejű hosszú lejáratú kölcsönhöz jutott, három éves türelmi idővel és 4,3 százalékos éves kamattal.
A birodalom bukása
Az MTI tudósítása szerint a belgrádi média kedden jelentette, hogy megkezdődtek az első letartóztatások Bogoljub Karic szerb pénzember környezetében: a rendőrség súlyos gazdasági bűntények elkövetésének gyanújával 48 órás előzetes letartóztatásba helyezte a működési engedélyétől nemrég megfosztott, egykoron a Karic-birodalomhoz tartozó legnagyobb szerbiai mobiltelefon-szolgáltató, a Mobtel három volt vezetőjét.
A belgrádi sajtó az elmúlt napokban arról tudósított, hogy a szerb kormány putyini módra akar leszámolni a politikai babérokra pályázó szerb oligarchával, Bogoljub Kariccsal és a fivérei által vezetett Karic-birodalommal. A hatósági fellépés december végén kezdődött, amikor a szerb kormány megvonta a működési engedélyt a Mobteltől, arra hivatkozva, hogy a vállalat – sértve Szerbia gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeit – két éve jogtalanul átengedte a Mobtel működési jogát Koszovó területén a Mobikos vállalatnak, amely a szakadár pristinai kormányt állítólag pénzelő Ekrem Luka kezében van.
Vélhetően megsejtve a bajt, Karicék még májusban eladták 51 százalékos részesedésüket a Mobtelben az osztrák Schlaff Groupnak. Az osztrák vállalat kockázatos üzletet kötött, mivel nem várta meg, míg lezárul a zürichi nemzetközi döntőíróság előtt a vita a Mobtel tulajdonlásáról. Keresetében a szerb állam azt állítja, hogy az állami posta nem 49, hanem 58,76 százalékban tulajdonosa a cégnek. A működési engedély megvonása miatt Hubert Gorbach osztrák alkancellár december végén tiltakozó jegyzéket intézett Belgrádhoz, a Schlaff-csoport pedig kártérítési pert nyújtott be a kormány ellen.
Betelt a pohár
A Karic család a milosevici időkben építette ki terebélyes vállalatbirodalmát. A belgrádi sajtó szerint a szerbiai oligarchák közül Karic volt az egyetlen, aki nyíltan politikai ambíciókat táplált: másfél éve indult a szerbiai elnökválasztáson, és harmadik lett, megszégyenítve a Kostunica-kormány jelöltjét, Dragan Marsicanint.
Belgrádi elemzők szerint a szerb kormány számára akkor telhetett be a pohár, amikor egy hónapja egy új, ötfős parlamenti frakció alakult a törvényhozásban, és ezzel három főre apadt a kormányt támogató képviselők többsége. Szerbiában tényként kezelik, hogy az újdonsült frakció mögött Karic áll, aki már tavaly februárban bejelentette, hogy a pártjához, a Szerbia Ereje Mozgalomhoz (PSS) átigazoló képviselőkből frakciót alakít, hogy megbuktassa a Kostunica-kabinetet.
A másfél éve alakult PSS hosszú hónapok óta a harmadik helyen áll a népszerűségi listákon a két ellenzéki szervezet, a Szerb Radikális Párt és a Demokrata Párt mögött.
