Az egyik harmincas Vultur Csaba, a honlap szerkesztője. Korábban a most őket is finanszírozó „káefté” egyik ügyvezetője volt, egy kevéssé ismert PR-cégé, amelyiknek az égisze alatt belefogtak az adatbázis építésébe. „Akkor jött az ötlet, miután a MOL megszüntette azt a gyakorlatot, hogy előre közli az árváltozásokat, s amikor a kutak elkezdték nem kiírni a totemoszlopokra az árakat. Bár később gazdasági miniszteri rendelet kötelezte őket legalább a 95–ös és a D árának kiírására, továbbgondolva az ötletet, arra jutottunk, hogy ettől még nincs valódi benzinpiac”.
Egyre nő az árkülönbség
Életszerűtlen, gondolták ők kettesben – egyébként korábban (vagy ma is?) két újságíró –, hogy valaki végigjárjon tíz kutat, majd visszatérjen közülük a legolcsóbbhoz – már akinek számít az ár. Nem voltak tehát összehasonlíthatóak az árak – vélték ők. És így, utólag belegondolva, láthatjuk: csakugyan, amióta franchise-ban üzemeltetik a kutak javát, mindenki annyit kér, amennyit nem szégyell. „Elhatározásunkat csak megerősítette, amikor azt tapasztaltuk, hogy a korábbi 5-6 forint helyett 10-15 forintos árkülönbség is lehet két kút árai között – egy adott hálózaton belül is. A holtankoljak.hu által ma mért legnagyobb árkülönbség egyébként 23 (!) forint”.
A honlap idén június közepén jelent meg a neten, előtte hat hétig élesben tesztelték. A sikert azért nem adják ingyen: nem auditált adataik szerint az oldalletöltésszám már átlépte a 450 ezret az indulás óta eltelt majdnem két hét alatt. Napi átlagban a látogatottság 7–8 ezer körül jár, „bár még nem kezdtünk reklámkampányba, eltekintve a szórólapoktól, amelyeket Budapesten terjesztünk”.
Egy ilyen adatbázis felépítése látszólag egyszerű adatgyűjtésből áll, ám a hatásai mégsem ilyen szimplák. A benzinár ugyanis kényes adat, hangulatformáló, sőt olykor lázító is lehet. Vagyis az adatsorok építésének lehetnek korlátai is. Vultur Csaba erről szűken csak annyit mond: „Függetlenek vagyunk az olajforgalmazóktól, és minden politikai párttól is – ez nem civilszervezet vagy érdekvédő csoport, hanem egy gazdasági vállalkozás. Persze, ha valakinek adatbázisunkat olvasva megfordul a fejében, hogy számon kérné a kormányon a magas benzinárakat…” Vajon emlékszik még itt valaki a taxisblokádra?
Fejlődésben a lényeg
Ha valaki azt hiszi, hogy az elhatározással már majdnem kész is az ötlet megvalósítása, az erősen téved. Információt gyűjteni sziszifuszi munka, aki próbálta, tudja. Különösen, ha ár-összehasonlításra kellenek az adatok, amiből kiderülhet, hogy a szomszédban valami olcsóbb! Az oldal szerkesztői sokszor ütköztek bele ebbe, de amióta működnek azért megesett az ellenkezője is: fehér kutasok – a hálózatoktól függetlenek – keresték már meg őket, hogy feltétlenül benne akarnak lenni a listában. „Minden kutat megkeresünk, erre több technikát is használunk, a részletekbe nem mennék bele – ecseteli eszközeiket a szerkesztő. – Adataink hitelesek, ellenőrizhetők. Nem a közlekedők küldik be az éppen valahol látott árakat, bár sokan e-mailen segítenek, de az ő beküldött adataikat is ellenőrizzük. Szóval alapvetően nem a felhasználók az adatközlők, hanem magunk szerezzük be azokat”.
A szolgáltatás, mert a honlap funkciója végül is ez, alapjait mostanra kiépítették. Ami nem jelenti, hogy a fejlesztők megpihenhetnek. Például dolgoznak már egy térinformatikai rendszeren, melynek segítégével a mostaninál komplexebb keresések is indíthatóak lesznek (pl. tartózkodási helyünk x rádiuszán belüli kutak, útvonaltervezés). De ki akarnak „lépni” külföldre, a környező országok, illetve a jelentős fuvarozási útvonalak árainak szemlézését tervezik. Ugyanígy szeretnék feldolgozni a kiemelt turisztikai célpontok adatait (pl. horvát autópályák és tengerpart). A szervezést már megkezdték.
