Jelenleg egy 50 négyzetméteres, 130 légköbméteres lakás havi távfűtési díja 11 700 forint, ami a gázáremelés után minimum 13 700 forintra nőhet. Egész pontos számot azért nem lehet mondani, mivel a kormány még nem pontosította, hogy az augusztusi átlagos 30 százalékos lakossági gázáremelés hogyan csapódik le a távfűtés díjaiban – tudta meg a FigyelőNet Balog Róberttől, a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. osztályvezetőjétől. További bizonytalansági tényező, hogy a távhőt is érintő általános forgalmi adó növekedése miképpen érinti a szolgáltatást. Egyelőre ugyanis egymásnak ellentmondó információk keringenek arról, hogy az 5 százalékos áfanövekedés benne van-e a lakossági gázár átlagos 30 százalékos növekedésében vagy sem. Az is jelentősen befolyásolhatja a drágulás mértékét, hogy miképpen alakul a gázárkompenzáció mértéke. Gyurcsány Ferenc kormányfő a megszorító intézkedések ismertetésekor ugyanis jelezte, hogy változatlan feltételek mellett idén a gázár támogatására 250 milliárd forintot kellene fordítania a költségvetésnek, de ezt az összeget 160 milliárd forintra szorítja le a kabinet.
Budapesten minden harmadik lakás
A gázár és a távhő áremelkedése egyébként 2-1 arányban mozog egymással – mondta Balog Róbert. Ha például a 30 százalékos átlagos emelésben benne van az 5 százalékos áfanövekedés is, akkor az emelés mértéke 17,5 százalék, s akkor emelkedik a havi díj 2000 forinttal a fent említett példában. Az is biztos, hogy a jelenlegi árképzésben éppen 30 százalék mértékű a kompenzáció nagysága. Sok függ tehát attól, hogy ténylegesen hogyan osztja majd el a kormány a kompenzáció csökkentését a közvetlenül fűtésre is gázt fogyasztó, illetve a távhőszolgáltatást igénybe vevő háztartások között.
A távfűtést használók területi megoszlásában egyébként jelentős az eltérés. Míg Budapesten minden harmadik háztartásban, vagyis 240 ezer lakásban van távfűtés, addig a vidéki 94 település 410 ezer lakásában.
