A Magyar Gallup Intézet által végzett és koordinált Flash Eurobarometer vizsgálat szerint ellentétben a térség uralkodó trendjeivel, a magyar euró-optimizmus töretlen, és a választási kampány kezdetén mért megingás után újra a 2004-ben is mért 56 százalékon áll – olvasható a Gallup jelentésében.
A felmérés idején azonban a választópolgárok előtt még nem volt ismert a kedvezőtlen költségvetési helyzet, és az ahhoz kapcsolódó megszorítások későbbi nyilvánosságra hozatala nyilván befolyásolhatta az emberek euróhoz fűződő viszonyát.
A legfrissebb, júniusi Gallup-vizsgálat szerint a magyarok 38 százaléka gondolja, hogy Magyarország számára elsőrendű fontosságú, hogy mihamarabb bevezessük az eurót, akár az ismertté vált megszorító intézkedések árán is, míg a relatív többség, 48 százalék ellenkező véleményen van.
Az MSZP-hez a választások óta hűséges szavazók döntő többsége, 64 százalék ilyen feltételek mellett is elkötelezett euró-párti, míg a választások óta elpártoló viszonylag széles szavazói körnek mindössze negyede támogatja az euró bevezetését, ha az ilyen áldozatokkal jár. A Fidesz támogatói körében hasonlóan alacsony, 28 százalék az euró bevezetését megszorítások árán is támogatók aránya.
Az eredeti, 2006 március 31. és április 4. között készült vizsgálatban a magyar válaszokból az tűnik ki, hogy az emberek az euró és a maastrichti kritériumok által körülhatárolt nagymértékű külső kontroll által remélik az ország gazdasági bajainak bizonyos fokú rendbetételét. A magyarok a térség átlagánál messze jobban bíznak az euró nemzeti pénzügyekre gyakorolt pozitív hatásában: a kétharmaduk stabilabb költségvetési helyzetet vár a valutaváltás nyomán, mi több, az ország lakóinak a többsége – a térségben egyedüliként – anti-inflációs hatást is remél az euró bevezetésétől.
Emellett széles körű az egyetértés abban is, hogy az euró övezeten belül könnyebb, illetve olcsóbb lesz utazni, vásárolni, árakat összehasonlítani. A magyar kérdezettek pontosan fele úgy véli, hogy az euró övezethez tartozás bizonyos mértékben megvédi majd az országot a nemzetközi válságok hatásaitól is. A többség kedvezőbb kamatszintet is remél az új valutától, és általánosságban kedvezőnek ítéli a euró övezethez való csatlakozás gazdaságra és foglalkoztatottságra gyakorolt hatását.
Összességében tehát sokan Magyarországon egyfajta külső, racionális kényszerként foghatják fel az eurót, amely segíthet a nemzeti gazdaságpolitika és monetáris politikai kontrolljában is, bár a magyarok nagyobb része tisztában van azzal is, hogy az euró bevezetése nem jár kellemetlenségek nélkül: a legtöbben az átváltás körüli visszaélésektől, konverziós csalásoktól tartanak.
A magyar válaszadók realisták – a hivatalosan is ambivalens céldátummal megegyezően – a térségben az egyik legtávolabbi dátumot jelölték meg az euró-övezethez való csatlakozás előrelátható időpontjaként: a legtöbben 2010-re vagy későbbre tették a valutaunióba való belépésünk várható évét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
