A világ legnagyobb hitelminősítője nemrégiben globális jelentést közölt arról, hogy a fejlett országok, köztük az új EU-tagok társadalmainak öregedésével járó kiadások az évszázad közepére elviselhetetlen költségvetési és adósságterhet róhatnak ezeknek az országoknak a gazdaságaira, és ez – beavatkozás nélkül – adóskockázati besorolásaikat a befektetési sáv alá süllyesztheti.
A néhány hete kiadott világjelentést az S&P az egyes vizsgált országokra lebontva is folyamatosan részletezi; a magyar jelentést csütörtökön adta ki a hitelminősítő londoni központja. Az elemzés szerint a társadalmi öregedés globális folyamata Magyarországot sem fogja elkerülni: a magyar lakosság életkorának középértéke 2050-re 49,6 év lesz a jelenlegi 38,8 év helyett, miközben a lélekszám 10,1 millióról 8,9 millióra csökken. Az öregségi eltartási ráta, vagyis az idős népesség aránya a munkaképes korú lakossághoz mérve a tavalyi 23 százalékról 48 százalékra emelkedik, a munkaképes korúak aránya a teljes lakosságon belül pedig a mostani 69 százalékról az évszázad közepéig 58 százalékra csökken, áll a Standard & Poor’s előrejelzésében.
A jelentés szerint ennek igen súlyos közfinanszírozási következményei lehetnek: például a társadalombiztosítással együtt számolt államháztartás súlya – vagyis a központi újraelosztás aránya – a GDP 74 százalékára emelkedik 2050-ig, 23 százalékponttal magasabbra a jelenleginél. Ez azt jelenti, hogy további reformok nélkül a társadalom korosodásával járó közkiadások Magyarországon 2050-ig a GDP-érték 26 százalékára növekednének a tavaly mért 17,4, százalékról. E forgatókönyv megvalósulása esetén az államháztartási hiány – főleg 2020-tól meredeken emelkedve – az évszázad közepére elérné a hazai össztermék-érték 35 százalékát, a nettó államadósság pedig a GDP 469 százalékára duzzadna, áll a S&P jelentésében. Ezt az államadósság-arányt csak Japáné előzné meg a vizsgált 32 ország közül, 530 százalékkal.
A hitelminősítő szerint a költségvetési helyzet ilyen léptékű romlása nem lenne összeegyeztethető a jelenleg „BBB plusz” szintű – vagyis közepes, már csak megszorításokkal befektetőinek tekinthető, nemrég „A mínusz”-ról visszaminősített – hosszú futamú szuverén magyar adósosztályzattal; a magyar költségvetési mutatók olyan mértékben romolhatnak, ami már csak a spekulatív sávba besorolt szuverén adósokra jellemző.
A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a forgatókönyv nem előrejelzés az S&P részéről, hanem „szimuláció”, amely jelzi, hogy a társadalmak korosodásával járó kiadási folyamatok milyen fontosak a szuverén adósok hitelképességének alakulásában. A hitelminősítő szerint valójában „erősen valószínűtlen”, hogy az egyes kormányok hagynák elszabadulni az adósság- és deficitterheket, és ha Magyarország végrehajtja a költségvetési konszolidációt, nettóadósság-rátája 2050-ben az elméleti forgatókönyvben szereplőnek kevesebb mint a hatoda lenne, még ha nem is nyúl hozzá az öregségi szociális kiadásokhoz.
Az S&P június elején kiadott, 15 oldalas, a világ 32 legfejlettebb országára – a 25 EU-tagállamra, valamint az Egyesült Államokra, Ausztráliára, Kanadára, Japánra, Dél-Koreára, Új-Zélandra és Norvégiára – kidolgozott részletes előrejelzésében azt írta: a társadalom korosodásával járó állami költségterhek a következő évtizedben kezdenek fokozatosan emelkedni, először a költségvetési mutatókat rontva. A vizsgált országcsoport „egy tipikus országában” a központi deficit – az ellátási politika változatlanságát feltételezve – a 2020-as évek közepére meg fogja haladni a GDP 4 százalékát, 2030-ra – a szükséges hitelfelvételek kamatköltségei miatt – megközelíti a 6 százalékot, az évszázad közepére pedig eléri a 13 százalékot.
Az országcsoport átlagos nettó államadósságterhe ezzel párhuzamosan, a 2030-as évtized közepére át fogja lépni a „még mindig kezelhető” 80 százalékot, de 2050-re eléri a 180 százalékot.
Mindez jelentősen növeli a kormányok által a gazdaságra gyakorolt terhet is: a GDP-arányos központi kiadások 2050-re a jelenlegi 44 százalékos átlagról 56 százalékra nőnek, írta a Standard & Poor’s néhány héttel ezelőtti londoni globális jelentésében.
Az előrejelzés szerint az átlagon belül csak a baltiak, valamint Szlovákia, Új-Zéland, Ausztrália és Kanada lesz képes a GDP-érték 50 százaléka alatt tartani az állami kiadásokat az évszázad közepén. A lista másik végén, 70 százalék feletti aránnyal Magyarország, Szlovénia, Csehország, Portugália és Görögország áll; ez utóbbira 78 százalékos GDP-arányos állami kiadást jósolt a hitelminősítő az előrejelzési időszak végére.
Az első olyan szuverén adós, amely a spekulatív – vagyis „BBB mínusz” alatti – osztályzati sávra jellemző deficitértékeket fog mutatni, Japán lesz, 2015-ben. A következő évben csatlakozik hozzá Magyarország, Csehország és Málta, 2040-re pedig – Kanada, Dánia és Ausztria kivételével – a vizsgált szuverén adósok mindegyike a spekulatív sávban lesz, állt az S&P „elméleti” jelentésében.
