Akár szankciók árán is kihátrálhat Budapest a dugódíj bevezetéséről – tudta meg a VS.hu. A lap szerint a február 28-i határidőre se tudott elkészülni a BKK a megvalósíthatósági tanulmánnyal, mivel az ellenőrzés módját és a zónahatárokat nem határozták meg nekik. A dugódíjat azért kéne bevezetni a lap szerint, hogy a 4-es metró kihasználtságát igazolja a főváros (a metróépítéshez kapott 181 milliárd forintos EU-támogatás feltétele volt a megfelelő utasmennyiség).
Demszky Gábor korábbi főpolgármester korábban 470 ezer utast vállalt a vonalra, de a legforgalmasabb napon is csak 150 ezren utaztak Kelenföld és a Keleti pályaudvar között. Vannak ugyan más megoldások is az utasok metróra terelésére, de a legjobb a dugódíj lett volna, egyes számítások szerint évi 26-30 milliárd forintos bevételt hozott volna. Sőt sokáig az volt a mondás, hogy a kormány nem finanszírozza tovább a BKV-t, a kieső pénzt a dugódíjból pótolnák.
2012-ben a dugódíjhoz szükséges törvény megszavazásakor furcsa módon a kormánypárt frakciók nemmel szavaztak. A VS szerint azért, mert egy századvéges felmérés alapján belátta, a budapestiek nagyon nem örülnének a díjnak, és a választások előtt nem merték ezt a kockázatot vállalni. Tarlós István főpolgármester a lap szerint ezért beszél mostanság arról, hogy megpróbálják Brüsszeltől kicsikarni, hogy álljon el az EU a dugódíj bevezetésétől.
Így a legutolsó 2016-os határidő helyett abszolút nem vezetnék be a dugódíjat, sőt valószínű, hogy az EU csak a támogatás 10-30 százalékát fizettetné vissza, mivel a projekt társadalmi haszna nem valósult meg. A kormány inkább kifizetné ezt, mintsem a választások előtt az eleve nem kormánypárti fővárost magukra haragítsák a dugódíjjal. Ráadásul ha sikerül a terv, mutogathatnak majd Demszkyre, illetve hangoztathatják, hogy újabb kérdésben gyűrték le Brüsszelt.
