A tárcát számát 12-re kell csökkenteni, a minisztériumoknál pedig a „back-office” tevékenységeket összevontan kell kezelni – vázolta az MSZP terveit Gyurcsány Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének ülésén a kormányfő határozottan elutasította, hogy a kisvállalkozásokat vissza nem térítendő forrásokkal tőkésítsék fel, és leszögezte, hogy radikális adó- és járulékcsökkentésre nincs mód.
A jövőben 12 minisztérium működne, a tárcáknál a „front-office” tevékenységek maradnának, a „back-office” feladatokat pedig – ideértve egyebek mellett a személyzeti programokat, informatikát, vagyongazdálkodást – „elveszítenék” az egyes minisztériumok, azokat összevontan kezelnék – írja a Világgazdaság. A kormányfő szerint az államigazgatásban végrehajtandó tartalmi-szerkezeti átalakítás révén hivatalokat vonnának össze. A lépések eredményeként nem lehet jelentős létszámleépítésekre számítani a központi igazgatásban, ellenben a működési költségeknél megtakarítások érhetők el.
Nem úgy kell megerősíteni a kis- és középvállalati szektort, hogy vissza nem térítendő forrásokat adunk neki; ez nem járható út – szögezte le Gyurcsány. Ugyanis szerinte a kkv-k versenyképességét alapvetően az javítaná, ha beolvadások, felvásárlások, integráció nyomán erősödnének meg. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni olyan állami eszközökről sem, mint például a hosszú távú hitelek nyújtása.
Tudatos gazdaságfejlesztés
A kormányfő szerint fontos, hogy két évtized után végre tudatos gazdaságfejlesztése legyen az országnak. Ennek kapcsán az elsőrendű feladatok között említette azt a célt, hogy ki kell törni a fiskális indíttatású gazdaságpolitikából – írja a gazdasági napilap.
A miniszterelnök hat-hét ágazatot átfogó iparfejlesztés mellett érvelt, többek között említve az elektrotechnikai beszállítást, a környezet- vagy a gyógyszeripart. További kiemelt cél hazánkat a régió logisztikai, pénzpiaci, szolgáltató központjává tenni, ráadásul az idegenforgalom is elsőrendűként jelenik meg a nagyobbik koalíciós párt programjában – mondta. Ezek megkövetelik a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés, illetve az oktatás fejlesztését, ezeket döntően uniós forrásokból lehet megtenni. Gyurcsány egyértelművé tette: a költségvetési egyensúly megteremtése és a radikális adó- és járulékcsökkentés nem fér meg egymás mellett, utóbbira nincs mód.
A rendezvény házigazdájaként Széles Gábor MGYOSZ-elnök kételyeit fejezte ki a felvázolt terveket illetően. Úgy vélte, ma az államapparátusnak „nincsenek meg azok a menedzsmentláncai”, amelyek egy program megvalósítását lehetővé teszik. Az MGYOSZ első embere egyúttal az Országos Érdekegyeztető Tanács szerepének újragondolását is szorgalmazta, annak megerősítése érdekében.
Optimizmus
Bárki is kerül kormányra, a legkeményebb feladata a költségvetés rendbetétele lesz, bár összességében jól teljesít az ország gazdasága – mondta Kóka János, gazdasági miniszter a nol.hu egyik fórumán. A gazdasági tárca vezetője úgy vélte: a maastrichti konvergenciakritériumok alkalmatlanok egy ország valós teljesítményének a megítélésére.
Arra az olvasói véleményre, miszerint Szlovákiában az egykulcsos adórendszer bevezetése magas munkanélküliséget eredményezett, Kóka azzal válaszolt, hogy Szlovákiában a bevezetéssel együtt elmaradt a szociális ellátórendszer átalakítása. Szerinte a nálunk tervezett húszszázalékos egységes kulcs reális, fokozza a versenyképességet.
A gazdasági minisztere a tárcák számának csökkentéséről szólva megjegyezte: a jelenlegi tizenöt helyett 10-12 minisztérium, illetve miniszter is elegendő.
