És valóban, ez a törvény eddig igaznak bizonyult. Ha azonban a fejlődés üteme fennmarad, akkor hely híján, valamint az ellenállás növekedése miatt hamarosan nem zsúfolható több tranzisztor a szilíciumlapkákra, vagyis a számítási kapacitás növeléséhez új technológiák bevezetésére lesz szükség. Az IBM kutatói most egyetlen molekulából – egy szén nanocsőből – készítettek nanoméretű áramkört; ez szerintük segíthet a Moore jóslat érvényességének fenntartásában, és gyorsabb csipek tervezéséhez vezethet.
Az új nanoáramkör mérete a hajszál vastagságának kevesebb mint egyötöde, és csak elektronmikroszkóppal látható, ám nem mérete miatt érdekes, hanem azért, mert elméletileg jóval nagyobb számítási sebességre képes, mint a szilícium alapú lapkák. Ez persze a gyakorlatban egyelőre elmarad a ma használatos integrált áramkörökétől, de a kutatók biztosak abban, hogy a szén nanocső egyedi tulajdonságai miatt hamarosan felülmúlják a jelenlegi technológiát. Mivel a nanocső áramkör gyakorlatilag egyetlen molekulából, és nem külön képzett elemekből áll, ha kidolgozzák a megbízható technológiát, akkor gyártása is egyszerűbb lehet. A kutatók egyelőre egyszerűbb csipeket terveznek a nanocső segítségével.