Gyurcsány Ferenc megkísérelte. A munkaadó által fizetett nyugdíjjárulék mértéke egyharmadával nőtt meg 2006 óta az egészségbiztosítási járulék rovására, ám így sem sikerült eltüntetni a nyugdíjkassza hiányát.
A számok igen beszédesek. Gyurcsány Ferenc – véges erőforrások felett rendelkezőként – úgy érezhette, választania kell a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer igényei között, s Gyurcsány választott. Szabadok vagyunk, mert választhatunk – vélte Sartre – de választásaink meghatározzák későbbi választási lehetőségeinket. Így van ez a nyugdíjrendszerrel, az egészségügyi rendszerrel, s saját személyes választásainkkal is.
A 13. havi nyugdíj bevezetésével csak annyit ért el a kormány, hogy 2005-re – az Állami Számvevőszék elemzése szerint – az egy ellátottra eső nyugdíjkiadás reálértéke végre elérte, illetve valamelyest meghaladta az 1991. évi szintet. Bár a kormány jóléti rendszerváltásról beszélt, valójában annyi történt, hogy a nyugdíjak befogták 14 évvel korábbi reálszintjüket.
Gyurcsány, amikor szembe kellett azzal néznie, hogy a 13. havi nyugdíjat már a „lebutított”, 80 ezer forintban maximált formájában sem lehet szétosztani, s adnia kell egy újabb pofont a még megmaradt választói bázisnak, jobbnak látta átadni a hatalmát.
A Bajnai-kormány elfogadott egy olyan törvényt, amely szerint újra járna a „lebutított” 13. havi nyugdíj, de olyan mértékű növekedésnél, amilyet még soha nem mértek Magyarországon. Igaz, ha a növekedés a 3,5 százalékot meghaladja, már akkor is csurran-cseppen valami – 4 százalékos növekedésnél ez legjobb esetben 10 ezer forint. A potenciális növekedés pedig jó, ha 3 százalék, így az esély még erre is minimális.
Akadnak azonban jó hírek is a nyugdíjasoknak. A szocialista kormány hamarosan átadja a stafétabotot, így a következő kormány hamarosan megmutathatja, hogyan egyeztethető össze a nyugdíjrendszer fenntarthatósága s a nyugdíjasokkal szembeni méltányosság.
Minthogy a Fidesz egyes megnyilatkozásai arra utalnak, hogy további járulékcsökkentéseket tartana szükségesnek, s jó esélye van a kormányzás elnyerésére a következő választásokon, vélhetően hamarosan szóba kerülhet a 14. havi nyugdíj.
2006-ban ugyanis a Fidesz közölte, elkötelezett a 14. havi nyugdíj bevezetésével kapcsolatban, ám ehhez járulékokat kell csökkenteni, hogy a járulékcsökkentés által generált több munkahely, s még több járulékbevétel által megteremtődjenek annak feltételei.
Mint a fenti infografikán látható, Gyurcsány ennek ellenkezőjével próbálkozott, radikálisan emelkedett a munkaadói nyugdíjjárulék, s lám, ez valóban nem vezetett eredményre. A nyugdíjjárulék csökkentése viszont remélhetőleg komoly többletbevételt hoz majd, s a nyugdíjrendszer egyszerre indul majd el a fenntarthatóság s a magasabb nyugdíjak irányába. E folyamatok megindulását vélhetően mindenki érdeklődéssel várja.
