A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 59. konferenciája előtt publikált tanulmány részletesen elemzi azt is, hogy a tengeri emlősök milyen nagymértékben szenvednek a klímaváltozás következményeitől. Ezek közé tartozik a tengerek vizének melegedése, a víz elsavasodása, a hideg életterek elvesztése és a bálnák egyik fő táplálékát jelentő tengeri rákok számának csökkenése.
Déli sima bálna (forrás: WWF)
A tanulmány szerint a bálnák és delfinek egy bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni az új környezeti feltételekhez, „a klíma azonban olyan gyorsan változik, hogy előre nem látható, vajon a tengeri emlősök is képesek-e ilyen gyorsan változni. Pillanatnyilag abból indulunk ki, hogy sok bálnafajta nagyon érzékenyen reagál majd a változásokra”- mondta Volker Homes, a WWF szakértője.
Ez mindenekelőtt az Északi és Déli sarkon lévő beluga és grönlandi bálna populációra érvényes, ott, ahol a klímaváltozás különösen érezhető lesz. Homes szerint a tengeri emlősöknek már most is számos fenyegetéssel kell együtt élniük, mert a tenger egyre szennyezettebb, a hajóforgalom pedig mind nagyobb lesz.
Beluga (forrás: WWF)
Naponta mintegy ezer delfin és bálna veszíti emiatt, valamint a vonóhálókban az életét. Kihalás fenyegeti az északi vagy másképpen atlanti simabálnákat, amelyekből összesen 300 példány él. A Természetvédelmi Világalap és a bálna és delfinvédő szervezet azt követeli, hogy a bálnavadászattal foglalkozó testület mérje fel a klímaváltozás hatásait a tengeri emlősökre, és hozzon intézkedéseket védelmükben.
