Az agrártárcánál nincsenek részletes kimutatások a külföldi természetes személyek törvényes földhasználatáról, de a minisztérium is tud arról, hogy német, holland, dán, osztrák vagy ír gazdálkodók – letelepedettként – mezőgazdasági művelést folytatnak nálunk. A bérelt földek megvételére a csatlakozási megállapodás nyújt lehetőséget, ha a külföldiek legalább három évig ilyen tevékenységet folytatnak.
A minisztérium később sem számít arra, hogy az agrárgazdálkodási célú külföldi letelepedés tömeges lesz. Uniós állampolgárok az előreláthatóan 2011-es liberalizációig más módon nem vehetnek legálisan területeket. Egyes kimutatások szerint a 2004-es csatlakozás óta 279 hektárt vettek meg letelepedett külföldi állampolgárok, ami elenyésző az ötmillió hektáros termőterülethez képest.
A fölművelési tárca szerint nem jellemző az sem, hogy külföldön bejegyzett jogi személyek földet bérelnének Magyarországon. Inkább az fordul elő – bár nem túl nagy számban –, hogy a külföldi vállalkozások magyar társaságokat vásárolnak fel a bérelt területekkel együtt, így a földliberalizáció után elővásárlási joghoz juthatnak.
Az elmúlt években két lehetőség is akadt a külföldiek tulajdonszerzésére. Az egyik ilyen a földtörvény 1994-es megalkotása előtti időszak volt, amikor „ex lex” állapot alakult ki az országban, és ezalatt külföldi állampolgárok törvényesen vehettek területeket. A másik, illegális módszert a közismert zsebszerződések jelentik, amelyek száma – éppen a titkolt forma miatt – meghatározhatatlan. A tárca 50-100 ezer hektárra becsüli az ily módon „külföldi érdekeltségbe jutott” terület nagyságát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
