Mitől van az, hogy a kisnyugdíjas hirtelen spekulálni kezd a tőzsdén? Attól, hogy az unoka a nagyi nyugdíj-előtakarékossági számláján (nyesz) kereskedik adóspórolás céljából. Az érintett cégek szinte mindegyikénél felfigyeltek erre a jelenségre, maga a számla azonban e lehetőség ellenére sem terjed túl gyorsan. Igaz, az év végén megugorhat a számlanyitások száma, szintén adózási okokból.
A hazai nyugdíjrendszer harmadik, illetve negyedik pillérét alkotó önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyesz konstrukció adókedvezménye azonos: a számlára befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint nyerhető vissza vele a személyi jövedelemadóból; azok számára, akik 2020-ig elérik a nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint a plafon. S az adókedvezményre való jogosultsághoz a befizetésre elég az év végén sort keríteni. Az önkéntes kasszák és a nyesz kedvezménye ráadásul külön-külön is igénybe vehető, összesen tehát 200 ezer, illetve 260 ezer forintos visszatérítést is el lehet érni.
BANKI KÖRBEN. Az egyik kis brókercég vezetője szerint tavaly a banki alkalmazottak nyitottak nagy számban nyeszt; ennek tudható be, hogy a számlák többségét az általában gyakran magasabb tranzakciós költséget felszámoló bankok vezetik. Az OTP-nél jelenleg 16 ezer, az Ersténél 13 ezer, az UniCredit Banknál több mint 2,5 ezer, a Budapest Banknál 1,3 ezer, a CIB-Inter-Európa Bank párosnál több mint 1 ezer ilyen számlát vezetnek. Viszonylag sok számlát sejtenek a K&H csoportnál, de a bank nem árul el számot. A brókercégeknél pedig egyenként csupán néhány száz számlavezetőt tartanak nyilván. Ezzel párhuzamosan az önkéntes kasszák közel 1,4 millió tagot számlálnak.
A negyedik pillér ötletgazdája, Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök szerint a nyesz terjedése elsősorban „marketingkommunikációs kérdés”. Mivel a bankok nem igazán keresnek rajta, nem is reklámozzák különösebben, így a nyesz megmaradt tipikusan szájról szájra terjedő terméknek, lassú, de biztos térnyerése azonban borítékolható.
A konstrukció előnye, hogy míg az önkéntes kasszák költségeit csak a legutóbbi időkben limitálta a jogszabályalkotó, addig a nyeszét már az első perctől kezdve jogszabályban rögzítették. E szerint számlavezetésért évente legfeljebb az átlagosan a számlán kezelt összeg 1 százaléka (minimum 2 ezer forint) számolható fel. Minden egyes számlára érkező összeget díjmentesen kell befektetnie a szolgáltatónak, s csak a portfólió átrendezésekor, az értékpapír eladásakor, újra-befektetésekor számolhat fel érte díjat. Feltehetően a limitált költségeknél is fontosabb viszont, hogy megúszható vele a kamatadó és az árfolyam-nyereségadó.
Éppen ez az az előny, ami a nyeszt választókat leginkább megragadja. Nem véletlen, hogy – legalábbis papíron – főképp a nyugdíjasok, illetve a nyugdíj előtt állók használják e számlát. Az OTP-nél döntően 51-60 évesek, a CIB-IEB-nél nyugdíjasok és nyugdíjkorhatárhoz közel állók használják, s az UniCreditnél is 51-52 év a jellemző életkor. A számlán halmozódó összeg csak a nyugdíjas kor elérésével hozzáférhető, de nyugdíjas is nyithat ilyet. Ha legalább három évig rajta tartja a pénzt, akkor nem kell kamat- és nyereségadót fizetnie, azt követően pedig kiveheti a summát. S ez az, ami az élelmes gyermekek és unokák figyelmét is felkeltette, a nyugdíjasok egy része tehát csak „strómanként” funkcionál. Ez a jelenség azonban éppen ellentétes a nyesz valós céljával, miszerint valós előtakarékosságra lenne hivatott már a fiatalok és középkorúak számára is.
TÁMPONTOK. A számlavezetésért a bankok, illetve az értékpapírcégek többnyire nem számolják fel a törvény adta lehetőség szerinti 1 százalékot. Mi több, a Budapest Bank egyáltalán nem számol fel számlavezetési díjat. „Ám arra, hogy a számlavezetés a jövőben is ingyenes lesz, előre nem vállalunk garanciát” – mondta el a Figyelőnek Szimeonov Angel, a lakossági szolgáltatásokért felelős üzletágvezető. A választás másik támpontja lehet, hogy milyen típusú értékpapírok érhetők el a szolgáltatónál, továbbá az, hogy az első, ingyenes befektetés után mennyit kell fizetni a tranzakciókért. A jogszabály alapján nyeszre magyar, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban (az uniós mezőnyön kívül Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide) kibocsátott állampapírok, kötvények, részvények, jelzáloglevelek, illetve befektetési jegyek vásárolhatók. Az UniCreditnél a közel 140 forgalmazott alapból mintegy 50 választható a nyeszesek számára, de elérhető a többi értékpapírtípus is. A CIB-IEB-nél az állampapírok és részvények mellett öt Hunnia befektetési alap érhető el, az értékpapír-tranzakciókért pedig nem számolnak fel díjat. A Codex Értéktár és Értékpapír Zrt.-nél 20 különböző befektetési alap jegyei kaphatók, de a paletta rövidesen újabb 25-30 alappal bővül. A Budapest Banknál több mint 20 befektetési alap jegyei vásárolhatók, viszont közvetlenül nem vásárolható részvény. Igaz, ezt ellensúlyozhatja, hogy a bank egyáltalán nem számol fel vételi díjat, s a befektetési jegyek eladásakor is csak egységesen 1 ezer forintot. Online ügyletnél a cégek általában alacsonyabb díjjal dolgoznak, mintha a fiókban személyesen, illetve telefonon keresztül kapnak megbízást.
