Törékeny béke

Sokat elárul a parlamenti és koalíciós működés praktikáiról az, ahogyan a kormánypártok tagjai az országgyűlési végszavazás előtt néhány nappal kommentálják az egészségbiztosítási törvényjavaslatot. Bár a frakciók szószólói – köztük Vojnik Mária, a szocialisták szakpolitikusa, az egészségügyi tárca korábbi államtitkára; Kökény Mihály exminiszter, valamint Horn Gábor koalíciós egyeztetésért felelős szabad demokrata államtitkár – kifelé sikertörténetről beszélnek, mind az MSZP derékhadából, mind az SZDSZ-frakcióból olyan információk jutottak el lapunkhoz, amelyek továbbra is kölcsönös bizalmatlanságról és a „lelkiismeretükre hallgatni kívánó renitens honatyák egyenkénti meggyőzéséről” szólnak.

Tény, értesüléseink szerint még a kisebbik koalíciós pártot is meglepte, hogy tíz nappal ezelőtt az aggályait egy éve következetesen képviselő, és az egészségbiztosítás magánosítását mindvégig fenntartásokkal fogadó szocialista képviselőcsoport beadta a derekát, és – ha kisebb korrekciókkal is – de „igent” mondott a szabad demokraták által sürgetett többpénztáras modellre (jellegzetességeit lásd a 18. oldalon). SZDSZ-es forrásaink szerint a héten elfogadott kompromisszumos megoldás már hetekkel ezelőtt ott volt az asztalfiókban. Azt csak elő kellett venni, s az „elsővonalas” MSZP-politikusok feladata volt, hogy elfogadtassák a társaikkal. Mindezek után, úgy tűnik, a konszenzus rendkívül gyorsan megszületett. Olyannyira, hogy az már a liberálisoknak is gyanús. Utóbbiak most attól tartanak, hogy a nagyobbik párt tagjai később, a végrehajtási szabályok kimunkálása során kezdenek el újra akadékoskodni, akkor siklatva ki a reform „megkoronázásának” szánt új egészségbiztosítási rendszert.

BIZALMI SZAVAZÁS. Arról, hogy a szabad demokraták nincsenek túl jó véleménnyel a partnerükről, azok a feltételezéseik árulkodnak, amelyek szerint a szocialista „igenben” az is közrejátszott, hogy a létrejövő 22 egészségbiztosítási pénztárban bőven lesz felügyelőbizottsági hely, ahová a pártok delegálhatják képviselőiket. A másik oldal viszont a koalíció egyben tartásának szándékával magyarázta a váratlan megegyezést. Arra, hogy az alkunak ekkora a tétje, maga a kormányfő hívta fel a figyelmet egy szűk körű egyeztetésen. Bár Gyurcsány Ferenc ezúttal nem állította választás elé a frakciót, burkoltan mégis bizalmi szavazásnak minősítette az egészségbiztosítás átalakításáról szóló javaslat elfogadását. Vezető szocialista politikusok úgy vélekednek: a kormányfő pontosan tudja, hogy senki nem akar előrehozott választásokat, sem bármilyen felfordulást a 2008-as költségvetés megszavazása előtt. „A vidéki szocialista honatyák meg vannak győződve arról, hogy Gyurcsánnyal nem nyerhetik meg a következő választásokat, de nem ez az a pillanat, amikor vezetőváltásra gondolnak. Már csak azért sem, mert nem szeretnék, ha az új elitre hullana rá a reflektorfényből egyelőre kivont Zuschlag-ügy és a népszavazás sara” – fogalmazott egyikük.

Másik oldalról a hirtelen jött pártbéke okát abban látják, hogy az „ellenálló” képviselőket egyenként „cserkészik be”. Szocialista körökben is elgondolkodtatónak minősítették, hogy a kormányfő belső ellenzéke egyik vezéralakjának tartott Suchman Tamás – egykori privatizációs miniszter – a napokban több fontos megbízást kapott. Egyebek között ő lett a kormányzati negyed fő felelőse, továbbá tanácsadóként segíti több kiemelt uniós projekt megvalósulását, így például a Pécs Európa kulturális fővárosa 2010 előkészületeit, valamint a Vásárhelyi-tervvel összefüggő és a Várnegyed újjáépítését célzó munkát. Suchman a megbízatást társadalmi munkában látja el, csupán egy irodát kapott a Pénzügyminisztériumban. Ám újra meglóduló karrierjét többen is úgy kommentálják, éppen elég, ha valaki akárcsak koordinátorként ott van a tűz közelében, vélhetően a jövőben nem fog a kormányzati szándékok ellen ágálni.

GIKSZERTŐL TARTANAK. Természetesen a kormány és a frakció között továbbra sem teljes a konszenzus. Egy nappal a keddi módosító javaslatokról szóló szavazás előtt már tudható volt, hogy az MSZP képviselői minimum 9 kérdésben a kormánnyal ellentétesen szavaznak majd. Ezt maga a miniszterelnök is tudomásul vette. Aggály a frakcióvezetőkben csupán a miatt mutatkozott, hogy a kabinet szándékaival szembeni voksolás nem veri-e ki a biztosítékot az SZDSZ-ben. A kisebbik koalíciós partner változatlanul tart attól, hogy az utolsó pillanatban valami gikszer jön közbe, s a javaslat elbukik a parlamentben. Ez Béki Gabriella szabad demokrata egészségpolitikus szerint egyszersmind a koalíció és a kormány végét jelentené, s egyelőre nem tudni, hogy az MSZP képviselői „vették-e az üzenetet”.

Parlamenti források szerint a szocialista frakcióvezetés nem számít szervezett ellenállásra. Senki nem kért engedélyt arra, hogy eltérjen a képviselőcsoport hivatalos álláspontjától, a koalíció soraiban mégis többen a „nem” gombot nyomhatják meg. (Első körben egyébként ebben bízik a Fidesz is.) Kormányoldalon azzal győzködik a választók büntetésétől tartó politikusokat: az átalakítások után sem bomlik meg az egységes, szolidaritáselven működő nemzeti kockázatközösség, mindenkinek, aki fizeti a járulékot, továbbra is alanyi jogon jár az ellátás, s a járulékok sem emelkednek. „A szektorba beszálló befektetőktől sem kell tartani” – érvelt Kökény Mihály, arra hivatkozva, hogy az egészségbiztosítási pénztárakban együttdöntési kötelezettsége van az állam által delegált tagoknak és a kisebbségi tulajdonosoknak. „A felelősségmegosztás pedig már elegendő szakpolitikai befolyást biztosít az állam számára, hogy betartassa az egységes társadalombiztosítási kereteket, és határt szabjon a profitérdekek érvényesítésének” – hangsúlyozta a volt szakminiszter.

Az MSZP, bár vonakodott a terület piacosításától, a konvergenciaprogram, s az egészségbiztosítási kassza egyensúlyának megőrzése érdekében karolta fel az SZDSZ koncepcióját. Úgy értesültünk, Kökény nagyon is elégedett, 2004-es minisztersége idején maga is hasonló változtatást vizionált, amit végül a Medgyessy-kabinet bukása miatt nem tudott megvalósítani. Érvelése szerint a hatékonyabb ellátás érdekében az államnak szüksége van a befektetők szolgáltatásszervezési tapasztalataira és pénzére, ezért kellett a menedzsmentjogokat oly módon rendezni, hogy az vonzó legyen a számukra, s megfelelő döntési jogosultságokkal rendelkezzenek.

Miközben a törvény koalíciós elfogadása sínen van, a kórházak és a befektetők továbbra is várakozó álláspontra helyezkedtek. A fekvőbeteg-intézmények elsősorban attól tartanak, hogy a pénztárak felállásával sem változik lényegesen a finanszírozás rendje – azaz a beavatkozásokat továbbra sem a valós áron térítik meg számukra -, nem tisztázott továbbá a szolgáltatási csomagok tartalma, miként az sem, hogy a kezdeti szerződéskötési kötelezettséget követően a pénztárak egy év türelmi idő után nem pártolnak-e el egyes kisebb területi intézményektől, amelyek aztán csődbe mennek. A Figyelő által megkérdezett szakértők szerint, mivel az egészségbiztosítási pénztáraknak elsődlegesen a súlyponti és országos kórházakkal lesz szerződéskötési kötelezettsége, a területi intézmények „kihullanak a rostán”. Mintegy 20-25 kórház halhat el szép lassan. A fekvőbeteg-intézmények számára az is kérdés, miként alakul a jövőben az orvosok és szakdolgozók javadalmazása, erről azonban egyelőre csak annyit tudni, hogy a szaktárca javaslata szerint a vizitdíj 30 százalékát a bérezésük javítására kell fordítani. Még óvatosabban állnak az új rendszerhez a befektetők. Egy névtelenséget kérő biztosítási szakértő úgy fogalmazott: nem igaz az, hogy ugrásra készen várják, hogy beléphessenek a piacra, mint ahogyan az sem, hogy „annyira bizarr, s a végletekig lecsontozott, megcsonkított rendszer jött létre, amely mindenkit elriaszt majd”.

ALKOTMÁNYOSSÁGI VÉTÓ. Ami biztos tehát, az a bizonytalanság. Az érintettek várják, hogy kézhez kapják, s tanulmányozhassák ezt a totálisan átpolitizált törvényt. Hogy erre mikor kerül sor? Egyelőre nem tudni. Néhány szocialista politikus, valamint az ellenzék abban bízik, hogy Sólyom László köztársasági elnök vétót emel a törvény ellen, és visszaküldi azt a parlamentnek átdolgozásra. Ez azzal járna, hogy az Országgyűlés a leghamarabb 2008 januárjában, rendkívüli ülésen foglalkozhatna ismét e törvénnyel. Amennyiben Sólyom előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól, az jóval hosszabb időt igényel. Ám még ha a jogszabály keresztül is megy a törvényhozáson, akkor is kétséges, hogy az eredeti tartalommal-e, a végrehajtási rendeletek részletszabályai ugyanis még okozhatnak meglepetést a politikusok és a befektetők számára is. „Jogilag is van visszaút a biztosítási törvényből” – jegyezte meg lapunk érdeklődésre sokat sejtetően Mikola István, a Fidesz volt egészségügyi minisztere. Értesüléseink szerint a Fidesz végső esetben az EU-hoz is elmegy, hogy hatálytalanítsa a jogszabályt. Sérti ugyanis az uniós jogelvet az, ha egy törvény magáncégek menedzsmentjogairól is rendelkezik. Márpedig a koalíciós pártok által kialkudott norma – éppen az állami ellenőrzés fenntartása végett – előírja, hogy a kisebbségi tulajdonos által jelölt vezérigazgatót kétharmados többséggel kell jóváhagyni, miként azt is, hogy három tagot az állam delegál a pénztárak igazgatóságába.