Belföld

Fellázadt az MTI, levelet írtak Szalai Annamáriának

A Magyar Távirati Iroda munkatársai levélben fordulnak a Médiatanács elnökéhez a függetlenség elveszítése és a megfelelő munkafeltételek hiánya miatt. Szalai gyorsan válaszolt is.

A petícióban, melyet 128 MTI-s munkavállaló írt alá, kérik a Médiatanács elnökétől, hogy legyen partnerük a hírügynökség függetlenségének visszaszerzésében. A közmédiumok összevonása szerintük nem vezetett eredményre. Kifogásolják azt is, hogy folyamatosan elhasználódott technikai berendezéseiket másfél éve nem cserélik, viszont a 3000 forintos bérlet-hozzájárulást is csak útvonal-nyilvántartás fejében utalják ki. Alábbiakban közöljük a távirati iroda dogozóinak levelét:

Tisztelt Elnök Asszony!

Mi, a közmédia hírügynökségi területén működő üzemi tanácsok és szakszervezet vezetői, a hírügynökségi tevékenység szakmai és szervezeti önállóságának visszaállítása érdekében fordulunk Önhöz nyílt levelünkkel.

Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) esetében a közmédiumok összevonása nem vezetett a korábban deklarált és várt eredményekhez, leginkább azért nem, mert a hírügynökségi tevékenység és munka számos olyan sajátossággal bír, amely nem teszi lehetővé annak egységes kezelését a rádiózással és televíziózással.

Szerintünk ennek következménye az, hogy az elmúlt időszakban a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) azon törekvése, hogy egységes működési feltételeket teremtsen, számos, a hírügynökségi munkát nem segítő, hanem inkább akadályozó megoldáshoz vezetett.

Munkajogi szempontból aggályosnak tartjuk, hogy az MTVA-hoz került hírügynökségi újságírók vezetői a hírügynökségi tevékenységben nem vesznek részt, azt nem ismerik, miközben a napi munkában az irányítást az MTI Nonprofit Zrt. alkalmazottai gyakorolják. Ők azonban semmilyen munkajogi kapcsolatban nem állnak az általuk irányított MTVA-s dolgozókkal. A rendszer kizárólag azért működik mégis, mert az abban részt vevők a korábbi szokások alapján úgy tesznek, mintha mi sem történt volna.

A hírügynökségi munka sajátosságai miatt szinte értelmezhetetlen a megrendelő és gyártó fogalma, illetve megvalósíthatatlan ezek világos szétválasztása – ez is a szervezeti egység megteremtése, visszaállítása mellett szól.

Az elmúlt másfél évben számos probléma adódott a széttagoltságból, illetve abból, hogy az MTVA-ban a hírügynökségi területet nem ismerők hoztak a területre vonatkozó döntéseket, vagy nem hoztak meg olyan döntéseket, amelyek a napi működést segítették volna.

Április végéhez közeledünk, s az MTI Nonprofit Zrt. még nem rendelkezik üzleti tervvel 2012-re. Az MTI számára elkülönített idei költségvetési összeg nyilvánvalóan nem elegendő, noha az Országgyűlés megszavazta a közmédia, ezen belül az MTI finanszírozásához szükséges keretet.

A problémák minden szinten élesek, ékes példa, hogy másfél éve nem cserélik az újságírók mindennapi munkájához szükséges, teljesen amortizálódott eszközöket, számítógépeket, laptopokat, magnókat, mobiltelefonokat, fényképezőgépeket. Számos feleslegesen bonyolított elszámolási rendet vezettek be, egyebek között a tömegközlekedést használó újságírókat a 3000 forintos “bérlet-hozzájárulás” fejében “útvonal-nyilvántartás vezetésére” kötelezték.

A széttagoltság miatt mindmáig nem sikerült és valószínűleg nem is lehet hatékony felelősségi rendszert kialakítani a “hírgyártásban”. Az erre a célra felállított hírbizottság sem talált megoldást erre a súlyos problémára.

Az összevonás eredményeként az eddig viszonylag hatékonyan működő, adósságoktól mentes MTI megszűnt, elvesztette gazdálkodási önállóságát és felelősségét.

Kezdeményezésünket a közmédia hírügynökségi területén dolgozó 128 munkatársunk aláírásával is támogatja. Kérjük, hogy fontolja meg és vegye figyelembe az MTI-t és működését legközelebbről ismerők véleményét további döntéseiben.

Szalai Annamária a médiahatóság vezetője válaszul az MTI-hez eljuttatott levelében azt kérte, hogy a levélírók a megfogalmazottak ügyében a munkáltatókhoz forduljanak, de hozzátette: az a meggyőződése, a fennakadások “a munkáltatók, az üzemi tanácsok és a szakszervezetek jóhiszemű, jobbító szándékú együttműködésével” orvosolhatók.

Szalai Annamária szerint a hosszú távú megoldások érdekében felderíthetőek azok a körülmények is, hogy mi vezethetett el például ahhoz a valóban aggasztó állapothoz, hogy az átalakulás után alig másfél évvel a munkavállalók már “teljesen leamortizálódott eszközöket, számítógépeket, laptopokat, magnókat, mobiltelefonokat, fényképezőgépeket” használnak. “A fentiek alapján kérem, hogy az Önök rendelkezésére álló információkkal forduljanak a munkáltatók képviselőihez” – zárta levelét Szalai Annamária.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik