A következő köztársasági elnöknek a Fidesz belső köreihez kell tartoznia, illetve Orbán Viktortól politikailag jobbra kell elhelyezkednie – legalább is ez szivárgott ki a kormánypártok frakcióülése után. A fenti feltételeknek részben vagy egészben a Fidesz alapító tagjai és a tudományos élet egy-egy konzervatív szereplője felel meg. Kik ők pontosan?
Áder János Fidesz alapító tag, az első Orbán-kormány alatt volt Házelnök, 2009 óta pedig az Európai Parlamentben képviselő. Brüsszelből is segíti a Fidesz itthoni munkáját, ő a választási törvény egyik kidolgozója.
Fotó: MTI / Földi Imre
Szájer József is beleillik a képbe. Ősfideszes, Orbánhoz lojális. 2004 óta EP-képviselő, előtte a magyar Országgyűlés tagja volt. 2011 elején ő is segítette a magyar parlament munkáját, iPad-ről alkotmányozott. Felesége, Handó Tünde 2012. január 1-jétől az Országos Bírói Hivatal elnöke.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
Martonyi János külügyminiszter neve már a plágiumügy kirobbanása előtt felröppent, mint lehetséges utód. A politikus már az első Orbán-kormány ideje alatt is külügyminiszter volt. Megválasztása esetén újabb kérdés elé kerülne Orbán: ki legyen az új külügyminiszter?
Fotó: MTI / Soós Lajos
Pálinkás József is többször volt már „lehetséges köztársasági elnök”. A Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja volt 1996-ban, de onnan 1998-ban kilépett, rá egy évre pedig belépett a Fideszbe. Pálinkás 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, tagja a konzervatív értelmiségi körnek, a Professzorok Batthyány Körének. Kívülről jövőként nem biztos, hogy a törvényhozás feltétlen motorja lenne, mint Schmitt volt.
Fotó: Kummer János
A 76 éves Vizi E. Szilveszter az MTA egykori elnöke, konzervatív értelmiségi körök tagja, politikai személyisége nem sokban különbözik Pálinkásétól. Megválasztása a Schmitt-fiaskó után főleg a tudományos élet felé lenne gesztusértékű.
Fotó: MTI / Kovács Sándor
Kövér László volt házelnök Schmitt lemondása után ideiglenes köztársasági elnökké lépett elő, de nem csak ezért tűnik a legesélyesebb jelöltnek. Kövér korábban ellenezte Schmitt államfővé történő megválasztását. Talán Kövérre illik leginkább az, hogy párton belüli és Orbántól jobbra álló politikus.
Fotó: Berecz Valter
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint a következő köztársasági elnök nem lesz nagy tekintélyű „külsős” szakember, inkább Orbán Viktor „revansjelöltje” lesz a befutó. „A Fidesz-KDNP frakciószövetség döntése helyett ez egy ember döntése lesz” – véli Filippov, akinél Áder János neve vetődött fel példaként.
Arra a kérdésünkre, hogy a kiszivárgott hírek szerint Orbán egy tőle jobbra álló személyt látna szívesen köztársasági elnökként, és nem egy konszenzusos jelöltet, Filippov elmondta, egy ilyen jelölt nem lehet alkalmas köztársasági elnöknek, mert az Alaptörvény szerinti nemzeti egységet nem tudja kifejezni egy Orbántól jobbra álló személy.
Kérdésünkre, hogy az új köztársasági elnök a „törvényhozás motorja”, vagy inkább ellensúlya lesz-e, Filippov közölte: hogy egyik kormány sem gördítene maga elé felesleges akadályokat, de ha autonóm személyiséget szánnak erre a posztra, akkor az elemző szerint Pálinkás alkalmas jelölt lehet.
Lánczi Tamás, a Századvég politológusa szerint az elmúlt évek, évtizedek tanúsága szerint a köztársasági elnök már elért valamilyen kimagasló eredményt, amely nem feltétlenül politikai siker. Arra a kérdésünkre, hogy egy Orbán Viktortól jobbra álló személy mennyire lehet jó köztársasági elnök, a Századvég politológusa nem kívánt válaszolni. „Nem szeretek tippelgetni, sötétben tapogatózunk még, mert a lemondás nem előre megírt forgatókönyv alapján zajlott” – mondta Lánczi Tamás.
