Az Országgyűlés gazdasági és külügyi bizottságának együttes ülésén a miniszter hozzátette: a tanács feladata lenne továbbá, hogy a stratégia mentén áttekintse az ahhoz kapcsolódó energia-, gazdaság-, kül-, biztonság- és szociálpolitikai tennivalókat. A tanács tagja lenne a kormány, az ellenzék, a civil szféra, az érintett vállalatok, valamint a Magyar Tudományos Akadémia képviselője.
Hernádi Zsolt, a Mol elnöke egyetértett egy ilyen fórum létrehozásával. Hangsúlyozta: fontos a társadalomban tudatosítani, hogy az ellátásbiztonság pénzbe kerül. A Mol elnöke szerint nem szabad túlzásba esni az alternatív energiaforrások alkalmazásával kapcsolatban; az jelentős forrásokat emészt fel, és amíg a nagy államok, mint például az Egyesült Államok, nem indul el ezen az úton versenyhátrányt is okoz.
A miniszter hangsúlyozta, hogy mindenképpen szükség van alternatív betáplálási útvonalak kialakítására. A felvetéssel a Mol elnöke is egyetértett. Kóka János elmondta: feladata lenne a tanácsnak az is, hogy például megvitassa, van-e szükség újabb atomerőmű építésére a paksi üzem üzemidejének meghosszabbítása és kapacitásbővítése mellett.
Az Országos Atomenergia Hivatal üzemidő-hosszabbítására vonatkozó elvi engedélyének az eredetileg tervezett élettartam lejárta előtt 5 évvel rendelkezésre kell állnia, azaz az első blokk esetében például 2007. demceber 31-ig. Ennek elmulasztása azt eredményezné, hogy a Paksi Atomerőmű I. blokkját, illetve további késedelem esetén a többi blokkot 2012 és 2017 között le kellene állítani.
A két bizottság tagjai bár támogatták a tanács felállítását, pártállástól függetlenül azt szorgalmazták, hogy a fórum létrehozása előtt az energiapolitikát kellene kialakítani. Erre reagálva Kóka János közölte, az irányelvek jelenleg közigazgatási egyeztetésen vannak, reményei szerint az energiapolitikáról a parlament tavasszal dönthet.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a legnagyobb ellenzéki párt nyitott egy ilyen fórum létrehozására, ám csak ha az szakmai munkát végez. A múlt héten kialakult olajszállítási krízissel kapcsolatban utalva a tavaly év eleji gázproblémára, úgy fogalmazott: „Oroszország nem megbízható szállító”.
A Mol elnöke önmérsékletet kért a politikusoktól, hogy a két ország közötti kapcsolatot ne rontsák el ilyen, általánosító megjegyzésekkel. Hernádi Zsolt kijelentette, hogy Oroszország az olajszállításban az elmúlt 10 évben, a gázszállításban pedig 30 évben pontos megbízható partner. Hozzátette: azzal egyetért, hogy az orosz fél ugyanakkor a kialakult szituációt nem kezelte tökéletesen. Kóka János, Hernádi Zsolt és a képviselők is hiányolták, hogy Oroszország nem jelezte előre, hogy milyen problémákkal kell szembenézni.
Németh Zsolt a magyar energiapolitikát átláthatatlannak, külön alkukra épülőnek nevezte. Hernádi Zsolt úgy fogalmazott: „sommás megjegyzés, hogy átláthatatlan lenne az energiapolitika”. Mint mondta, nem tud olyan megegyezésről, amely ne kapott volna publicitást. A képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy az energia kérdése ne váljon pártpolitikai vitatémává.
A Mol elnöke emlékeztetett arra, hogy a tavalyi gázválság csak azért nem okozott katasztrófát, mert a melegebb hőmérséklet miatt, alacsonyabb volt a gázfogyasztás. A mostani olajkrízisnél, azonban egy percig sem volt veszélyben az ellátás – jegyezte meg Hernádi Zsolt. A Mol elnöke kijelentette: nem Magyarország fizeti a legmagasabb árat a gázért. Az országok eltérő képleteket használnak, minden ország eltérő megállapodást kötött.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
