Messze a leggazdagabb fővárosi önkormányzat lett a kőbányai annak nyomán, hogy 1990 után pereket indított a nagyvállalatok által használt belterületi földekért. A kőbányai székhelyű Richter Gedeon Rt. és több más helyi nagyvállalat 1994 és 1998 között részvényekkel fizette ki a kerületet, mintegy 14 milliárd forint értékben.
Csak Richter-papírból 716 ezer darabot szerzett Kőbánya, de jelentős volt a többi részvénycsomagja is (számítások szerint a teljes pakett mai áron közel 40 milliárdot érne). Ráadásul a rendszerváltáskor különösen értékes ingatlanállomány került az önkormányzathoz. Az októberben alakult új testület számára most mégis az az egyik legégetőbb feladat, hogy a mintegy 2300 köztisztviselő fizetését valahogy előteremtse.
A hetilap szerint az önkormányzat elképesztő vagyonvesztésének folyamata szorosan kapcsolódik a szocialista párt helyi szervezetében a kilencvenes évek óta zajló hatalmi átrendeződéshez. A történésekhez hozzájárult a pazarló szociális juttatások sora, jó néhány túlzottan nagyvonalúan finanszírozott beruházás – amelyekről a kőbányaiak sokat tudnának mesélni -, de leginkább a vagyongazdálkodás módja.
Botrányos tagtoborzás
A történet 1989 őszére nyúlik vissza és egy tagtoborzási botránnyal indul. Ekkor alakult meg ugyanis a kőbányai MSZP-szervezet, 300 fővel, amely körül – akkor még pártonkívüliként – 1994 táján tűnt fel egy helyi zöldséges, Novák Gyula. Ő hamarosan külső szakértőnek ajánlotta az önkormányzathoz Kaszab Csaba építőipari vállalkozót, majd mindketten 1996 körül lettek MSZP-tagok. A Figyelő írása ezt követően több nevesített és néhány név nélkül nyilatkozó forrásra hivatkozva részletesen beszámol arról, hogy a Kaszab-Novák páros milyen módszerekkel épített ki egy papíron roppant népes, 2004-ben már 1800 tagot számláló MSZP-szervezetet, amelynek „aktív” tagjai sorában esetenként elhunyt személyek is szerepeltek. Az etikailag kifogásolható tagtoborzások az országos vezetésnek is feltűntek, ám a párt alapszabálya szerint a beavatkozást nem tették lehetővé.
A mindmáig tisztázatlan tagtoborzási botrány azonban önmagában még nem magyarázat az önkormányzati vagyonvesztésre – szögezi le a cikk szerzője. Ennél érdekesebb az önkormányzati vagyon kezelésére kiépült céghálózat. A kőbányai képviselőtestület 1992-ben hozta létre a Kőbányai Vagyonkezelő Részvénytársaságot (KV Rt.), amelyen keresztül
Százmilliós túlszámlázás
Ebben az időszakban már kezdtek napvilágra kerülni kétes gazdasági ügyek. Nemcsak „baráti cégek” kaptak megrendeléseket, de többször úgy számlázott cégeknek az önkormányzat a KV Rt.-n keresztül, hogy a munka értéke jóval alulmúlta az árat. Ezeket az ügyeket 2002-ben még sikerült eltussolniuk az érintetteknek – számol be róla a hetilap – jóllehet a ciklus önkormányzati költéseit Kleinheincz Gábor fideszes alpolgármester 2002-ben úgy összegezte, hogy 1998-tól mintegy 2 milliárd forintot fizetett ki az önkormányzat szocialistákhoz közel álló, illetve az ő tulajdonukban lévő cégeknek.
Majd 2003 júniusában kirobbant az emlékezetes brókerbotrány, amelynek nyomozása során kiderült: a kőbányai önkormányzat vagyonának részét képező 2,7 milliárdos részvénycsomag Kulcsár Attila „csodabróker” kezébe került. Hamarosan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódni kezdett: a 2004 májusában elkészült, az önkormányzat gazdasági működéséről szóló jelentésében olvasható, hogy a vagyonkezelő részvénytársaság által létrehozott tanácsadó társaság félmilliárdos kárt okozott a kerületnek.
A Figyelő cikke részletesen beszámol arról is, hogy milyen részvényügyleteket hajtottak végre az MSZP-közeli társaságok, hogy hogyan szövetkeztek az ellenzéki és az SZDSZ-es képviselők a kerületi MSZP-s politikusok ellenében, illetve, hogy hogyan próbálják meg elkerülni az önkormányzat csődjét. 2005 szeptembere óta egyébként a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal is nyomozást folytat, ám ez nem jelenti azt, hogy a történet főszereplői ne lennének ma is fontos posztokon. A kőbányai MSZP-elnök Novák Gyula, az elnökség tagja Kaszab Csaba, Andó Sándor korábbi polgármester pedig a fővárosi MSZP pénzügyi ellenőrző bizottságának alelnöke, továbbá a gazdasági bizottság, valamint a pénzügyi és közbeszerzési bizottság tagja.
(A teljes cikket a csütörtökön megjelenő Figyelőben olvashatja. Ebből kiderül az is, milyen szerepe volt a kerületnek a Kulcsár-perben, illetve, hogy miért üres még mindig az alpolgármesteri szék.)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
