Gazdaság

Melyik lakás jó befektetés?

Könnyen ráfázhatott az, aki az utóbbi években nem a kellő körültekintéssel ugrott bele az ingatlanbefektetésbe, és megvett bármit, ami az útjába került. A korábban biztos hozamot ígérő piac ennél ma már sokkal szofisztikáltabb befektetői stratégiát követel. A Figyelő csütörtökön utcára kerülő száma ingatlanbefektetési tippeket ad.

„A vásárlók többsége visszafelé tekint, döntéseit az alapján hozza, hogy mi volt jó befektetés 2-3 évvel korábban, ám mire továbbadna a lakáson, már új környékek jönnek divatba, máshová fordul a vásárlók többségének a figyelme” – ad ingatlanpiaci útbaigazítást a Figyelő legfrissebb számában Illy Péter, az egyik legnagyobb fővárosi lakásépítő cégnek számító AL Holding első embere. Sokkal inkább az éppen kialakulóban lévő friss tendenciákra kellene odafigyelnie a befektetőknek. Befektetési céllal olyan környékeket érdemes keresni, amelyeknek ma még akár rossz is lehet a megítélésük, de pár éven belül várhatóan felfedezik azokat. Ha sikerül ilyet találni, 5-10 év elteltével – vagyis az ingatlan eladásakor – extraprofitot lehet elkönyvelni.

Az átrendeződő piacon Valkó Dávid, az Otthon Centrum (OC) vezető elemzője szerint ma a használt lakások piacán az újszerű ingatlanok tarolnak. Egy friss összesítés szerint az OC által egy év alatt értékesített mintegy 5 ezer lakás 13 százaléka a 2-7 éves kategóriába esik. Ez a típus ma olyan keresett, hogy az újszerű lakások ára esetenként még magasabb is, mint az új építésűeké. Annak ellenére így van ez, hogy a hitellehetőségek a használtak esetén kedvezőtlenebbek.

Az átlagos használt lakások esetenként drasztikus árcsökkenését Beák Attila, a Beák és Társa ingatlaniroda vezetője is érzékeli. „Budapesten 5-10 év múlva a klasszikus Belváros különleges adottságú lakásai még jobban felértékelődnek, így a kevéssé felkapott területeken most van itt az ideje a vásárlásnak.” Igaz ez még akkori is, ha az ingatlanpiac egészét tekintve inkább stagnálás, semmint látványos felfutás várható. A stagnálás mögött ugyanis a különleges adottságokkal nem bíró lakások árának enyhe csökkenése, a kompromisszumos otthonok árának zuhanása, illetve a különlegességek rohamos felértékelődése – azaz a piac polarizálódása – mutatható ki már ma is.

„Nincs értelme befektetési céllal olcsó panellakást vagy egy lerobbant házban körfolyosós lakást vásárolni, mert annak akár nominálisan is csökkenhet az értéke” – figyelmeztet Valkó Dávid. Ez a polarizálódás kissé hasonlatos a magyar részvénypiacon immár néhány éve tapasztalható folyamatokhoz. A kedvelt blue-chip cégek árfolyama hosszú éveken át töretlenül emelkedett, míg a kisebb, adott esetleg szépen muzsikáló társaságok részvényei nem, illetve csak késve és kisebb lendülettel követték a piac szárnyalását. Aki hosszú ideje stagnáló árú részvényt vásárolt, rendszerint ráfázott, hacsak nem volt olyan bennfentes információ birtokában, hogy például kivásárlási ajánlat közeleg.

E konjunktúra előtt álló körzetek sorába tartozik az épülő 4-es metró megállóinak közvetlen környéke, a tervezett kormányzati negyed szomszédsága, a Szigony utca és a Corvin köz által behatárolt területen zajló tömbrehabilitáció és környéke. Népszerűvé válhatnak továbbá a Városliget mellett található polgári lakások is: ahogyan New Yorkban a Central Park vagy Londonban a Hyde Park környéke az egyik legelegánsabb rész, előfordulhat, hogy pár év múltán az inflációt jócskán meghaladó árnövekedés megy végbe a környező utcákban.

(A Figyelő legfrissebb számban megjelent összeállításban konkrét példákon mutatja be a lap egyes ingatlanok értéknövekedését, esetleg csökkenését. A szerzők több pesti és budai körzetet ajánlanak a befektetők figyelmébe, és segítik az eligazodást a bérlakáspiacon is.)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik