Polt Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke személyes véleményt közölt a szervezet weboldalán a Sulyok Tamás által benyújtott indítvánnyal és az akörül kialakult üggyel kapcsolatban.
A köztársasági elnök június 11-én nyújtotta be az indítványát az AB-hoz, mivel szerinte azok a politikai nyilatkozatok – amelyek egyes közjogi méltóságok, köztük az ő elmozdítását célozzák – olyan alkotmánymódosítási lehetőségeket vetettek fel, amelyek nem általános szabályalkotásra, hanem konkrét, egyedi helyzetek kezelésére irányulhatnak. Sulyok a helyzet értelmezését kérte alkotmányossági szempontból a taláros testülettől.
Péntekre azonban a tizenöt alkotmánybíróból heten kizáratták magukat személyes érintettségre hivatkozva az ügy tárgyalásából, ezért azt levették annak a hétfői ülésnek a napirendjéről, ahol tárgyalták volna. Pedig Polt eredetileg rendkívül gyorsan az ülés napirendjére vette az elődje indítványát, ami után sajtóbeszámolók szerint feszült hangulat alakult ki a az Alkotmánybíróságon.
Magyar Péter a pénteken Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az AB fellázadt Sulyok Tamás ellen, így „itt a történet vége”. A Fidesz szombaton erre azt reagálta, hogy Melléthei-Barna Márton – aki a Tisza Párt parlamenti képviselője és egyben a miniszterelnök sógora – lepaktált Szabó Marcel alkotmánybíróval. Szerintük ennek a megállapodásnak az értelmében maradhatnak a posztjukon azok az alkotmánybírák, akik nem engedik napirendre venni Sulyok indítványát.
Mindezek után Polt az AB oldalán megjelentetett személyes véleményében szombaton azt írta, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.
Mint írta, amennyiben az Alaptörvény értelmezésére irányuló indítvány ügyében eljár az Alkotmánybíróság, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet, hanem az az alkotmányos párbeszéd része.
Polt szerint az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen, végzéssel vagy határozattal foglalnak állást egy indítványól.
A személyes érintettség miatti kizártság bejelentése nem minősül ilyen döntésnek
– véli.
Az AB-elnök úgy fogalmazott, hogy a bírói függetlenség elve alapján az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre, sem akkor, sem később az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt.
