Bábáskodók

Háromnegyed óra: ennyi idő alatt két szülésnek is fültanúja volt Andorka Júlia a terhessége vége felé, egy vizsgálat alatt, amit a kórház szülőszobája mellett végeztek. Ezalatt döntött úgy, hogy ő otthon szeretné világra hozni a gyermekét. „Semmi szörnyűségnek nem voltam tanúja, csak láttam, hogy a szülőszobán ki-be mászkálnak az orvosok, ápolók, orvostanhallgatók, ott lődörgött egy apuka, akinek nem segítettek, mihez kezdjen a papás szülés alatt, emberek cigiztek a folyosón, és persze olyan kórházi volt a légkör. Arra gondoltam: de jó lenne megúszni ezt a hangulatot, én ebben a közegben nem fogok tudni ellazulni” – így vall az azóta két egészséges gyereket otthon világra hozott nő arról, mi vezetett a döntéséhez. Hosszú vajúdásban volt ugyan része, de a maga tempójában, beavatkozások nélkül, otthonában szülhette meg a két kicsit. „A legszebb pillanat az volt, hogy elaludtam a szülés után, és mikor felébredtem, még mindig mellettem volt a baba” – meséli. Akadtak kevésbé jó pillanatok. Amikor másnap megérkezett a gyerekorvos megvizsgálni az újszülöttet, kioktatta az anyát: miként lehetett ilyen felelőtlen, hogy otthon szülte meg a gyereket. Ráadásul az anyakönyvezés is több macerával járt, mintha a baba kórházban látott volna napvilágot.

NINCS RETORZIÓ. A jövőben nem érhetnék ilyen kellemetlenségek az otthonszülést választó nőket: az Egészségügyi Minisztérium (EüM) múlt hét vége óta nyilvános jogszabálytervezete szerint a születés helye alapján sem az egészségügyi ellátásban, sem az anyakönyvezésben, sem a tb-támogatásban nem szabad megkülönböztetni a kismamákat, miként az őket segítőket sem. A szülő nőnek – a biztonság szem előtt tartásával – joga lesz megválasztani, hogy kórházban vagy otthon hozza-e világra a gyermekét. Ehhez dolgozza ki a feltételeket a rendelettervezet, amelyet most társadalmi vitára bocsátottak; a végleges változat jövő év elején lép majd hatályba. A tervezet részletesen tárgyalja, milyen betegségek, komplikációk esetén nem választhatja a szülő nő ezt a lehetőséget (a követelményeket és a kizáró tényezőket lásd külön).

„Az európai tapasztalatok azt mutatják, amennyiben hatékonyan felismerik a veszélyes eseteket, s megfelelően felvilágosítják az anyákat, az otthonszülés kockázata semmivel sem nagyobb a kórházinál” – magyarázta meg Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, miért tartja a tárca elfogadhatónak az otthonszülést. De hozzáteszi: ösztönözni semmiképpen sem szeretnék ezt a változatot, ám azoknak, akik ezt választják – ez Magyarországon jelenleg a terhes nők fél százaléka, évi 500-600 kismama -, azok számára szabályozott, biztonságos körülményeket akarnak teremteni. „Nem lehet évente félezer nőt rendőrautóval kórházba vinni”- érvelt a miniszter.

Az előzetesen kiszivárgott verziókkal szemben a tervezet nagy újdonsága, hogy az otthonszülést nem kell feltétlenül orvosnak levezetnie. A szöveg alapján két egészségügyi dolgozó jelenléte szükséges, s az egyiküknek megfelelő képzettségű és legalább tízéves gyakorlattal rendelkező orvosnak vagy bábának kell lennie (azaz két bába jelenléte is elegendő, ha az egyiküknél fennállnak a fenti elvárások).

Ehhez előbb kifejezetten erre alkalmas szülésznőket kell képezni – szól a tervezet; az oktatási követelmények kidolgozására fél évet kapott az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. Az biztos tehát, a szülésznők – legyen akármennyi tapasztalatuk – eddigi végzettségükkel nem vezethetnek le kórházon kívüli szülést, de egyelőre nincs szó arról, hogy az orvosoknak is kell-e kapniuk külön felkészítést. Válaszra vár az is, mi lesz január elsejéig, amíg életbe nem lép az új szabály, illetve addig, amíg az említett speciális végzettséget meg nem szerzik az egészségügyiek.

ORVOS VAGY BÁBA. A „megfelelő képzés”, valamint a „szülész vagy szülésznő” tűnik jelenleg a két fő vitás kérdésnek a minisztériumi tervezet kapcsán. „A legtöbb szülésznőnek és orvosnak kórházi gyakorlata van, ami otthonszülésnél nagyon veszélyes is lehet; az otthonszülés csak akkor biztonságos, ha a kórházétól eltérő speciális protokollokat betartják” – hívja fel a figyelmet Vincze Krisztina, az Országos Bábaszövetség elnöke, aki jó kiindulópontnak tartja az EüM tervezetét, de a részletek gondos kidolgozását sürgeti. A kórházban ugyanis merészebben végzik a különböző rutinszerű beavatkozásokat (például burokrepesztés, szülésmegindítás infúzióval), mert a közvetlen műtéti háttér biztonságot nyújt az ezek következtében esetlegesen fellépő komplikációk kivédéséhez. Az otthonszülés viszont inkább a természetes szülési folyamat támogatásáról és kíséréséről szól, ekkor kevesebb a tényleges teendő és beavatkozás, de több empátia, odafigyelés és közvetlen személyes jelenlét szükséges. „Tíz évi beidegződés után egy csapásra nem lesz valaki attól türelmesebb, vagy eltérő szemléletű, hogy más helyszínre megy” – jegyzi meg Vincze Krisztina. „Nincs közvetlen átjárás a két rendszer között, az otthonszüléshez új szabályokat kell megtanulni” – erősíti meg Haas György, az Intézeten Kívüli Szülés Szabályozását Előkészítő Bizottság szóvivője.

LELKIISMERETTEL. Szabó István, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke szerint viszont megnyugtatóbb lenne, ha szülészorvos működne közre otthon is, aki felmérhetné az esetleges szövődményeket, eldönthetné, mikor szükséges például kórházba szállítani a kismamát. „Nem hiszem, hogy egy anyát nem nyugtat meg, ha mellette van az általa kiválasztott, ismerős szülészorvos” – mutat rá Szabó a szubjektív tényezőkre. Bár a kollégium közreműködött a tervezet összeállításában, az elnök nem ajánlja az otthonszülést. „A folyamat során bármikor felmerülhet olyan komplikáció, ami azonnali műtéti beavatkozást tesz szükségessé. Az édesanyák és a magzat érdekében azonban jónak láttuk szabályozni ezt a területet.” Szerinte ugyanis eddig Magyarországon „teljesen szabályozatlanul, lelkiismeretlenül” vezették az otthoni szüléseket: „bárki szülhetett otthon, ikerterhességtől, a magzat fekvésétől, súlyától, a megelőző műtétektől függetlenül”. A sokszor példaként emlegetett Hollandiában is, ahol a szülések 30 százaléka otthon zajlik le, tilos ikerterhesség, magas vérnyomás, vagy a méhen végzett műtét után ezt választani. Ugyanakkor megjegyzendő: az elmúlt 18 évben, amióta létezik Magyarországon tervezett otthonszülés, a 3300 eset közül 3 újszülött halt meg (az egyik esetben egy ikerpár egyik tagja, nemrég pedig egy nagy súlyú csecsemő válla szorult be a szülőcsatornába).

Ha viszont az otthoni szüléseknél beválnak a szülésznők, az a „sima” szülések kórházi gyakorlatára is kihathat: ott is előtérbe kerülhetnek a bábák. „Egészséges szülésnél az orvos a kórházban sem kompetens, mert őt a komplikációkra készítik fel. A 800 oldalas szülészeti tankönyvben 10 oldal szól az élettani, azaz a természetes szülésről” – mutat rá Vincze Krisztina. Szerinte az orvosok azáltal tudnak valódi szerepet nyerni a szülésnél, hogy beavatkozásokat hajtanak végre – többnyire segítő szándékkal -, így „szolgálva meg” a hálapénzt. A bábáknak erre nincs szükségük, ők folyamatos, támogató jelenlétük által is érvényesülnek a szülés során.

Az alacsony kockázatú terhességeket összehasonlító külföldi statisztikák szerint a bábák által kísért otthoni szüléseknél kevesebb beavatkozás történik, mint a kórháziaknál. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház szülészeti osztályán például már egy éve a szülésznők is levezethetik a kockázatmentesnek ígérkező szüléseket – Csákány György főorvos szavai szerint ugyanolyan hatékonysággal, mint az orvosok. A szülésznőnek is el kell tudnia dönteni, mikor szükséges beavatkozás. Hogy ez a gyakorlat miért nem elterjedtebb? „A mellékes miatt – adja meg az egyszerű magyarázatot Csákány György – a hálapénzt, ha van, így a szülés után nem az orvos, hanem a szülésznő kapja.”

MAGÁNÜGY. A pénznél maradva: a feltételek teljesítése esetén a jövőben az otthon szülők is kapnának tb-támogatást – eddig az ő szülésüket nem finanszírozta az egészségbiztosítás. Az viszont tisztázásra vár, mi történik, és ki kapja meg a támogatást, ha az otthon kezdődő szülés kórházban ér véget. A tervezet arról sem szól, kinek jár a tb-támogatás (az anyának, avagy a segítő személyzetnek, esetleg mindkettőjüknek), miként azt sem taglalja, a szabályokat be nem tartó szülészorvosokat, illetve bábákat felelősségre vonják-e. A miniszteri sajtótájékoztatón az derült ki, hogy vélhetően a kórházi támogatásnál kisebb, egyelőre meg nem nevezett összegre számíthatnak az otthoni körülményeket választó nők. „Nem akarjuk anyagilag ösztönözni az ezt a formát választókat” – hangzott a miniszteri érvelés. Egy biztos: a szabályok be nem tartásával lezajlott otthonszülések után nem jár majd tb-térítés.

Otthon szülni egyébként – az eddigi gyakorlat szerint – valamivel olcsóbb a szülők szempontjából, mint kórházban. Otthoni, illetve születésházban zajló szülést eddig kizárólag a Geréb Ágnes nevével fémjelzett születésházban, illetve az ott dolgozók segítségével lehetett választani. Az erre vállalkozóknak előzetesen egy 50 ezer forintba kerülő tanfolyamon kellett részt venniük, ám Gerébék szerint nem bizonyult kizáró oknak, ha valaki nem tudta a teljes összeget kifizetni. A kórházi szülést választóknak ehhez képest a nem hivatalos tarifák szerint 30-120 ezer forintos hálapénzzel kell számolniuk.

SZÜLETÉS HÁZBAN. Bár a köznyelv többnyire otthonszülést mond, a kórházon kívüli szülés történhet máshol is, jellemzően születésházban. Csákány György viszont azt kérdezi: „Mi értelme feljönni Nyíregyházáról, s egy budapesti bérház szuterénjében szülni?” Szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha a kórházak szülészeti osztályán alakítanának ki otthonos körülményekkel szolgáló „születésházat”, ahol ott lenne a biztonságot nyújtó műtő is. Ez a trend egyébként terjed is a hazai kórházakban, ahol mind több helyen biztosítják az alternatív szülés feltételeit: a testhelyzet szabad megválasztását, labdán, vízben, bordásfalon való vajúdást, az éles fények helyett a félhomályt, a zenehallgatást.

A tervezet nem oldja meg azon nők gondját, akik szívesen hoznák világra a biztonságos kórházi környezetben a gyermeküket, az ezt követő többnapos kórtermi tartózkodáshoz viszont nincs kedvük. Jó néhány nő szeretne ambuláns szülést, ma azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak akkor téríti meg a szülésért járó teljes összeget a kórháznak, ha a mama és a kisded legalább 3 napig benn maradnak. Ha mégis előbb távoznának, a kórházak vagy csalnak a bejelentésnél, vagy megpróbálják rábeszélni a kismamát, hogy maradjon.

Horváth Ágnes a tervezet bejelentésekor úgy nyilatkozott: az otthonszülés szabályozása után lesz még bőven megbeszélnivaló, hogy a kórházakat a civil szervezetekkel együttműködve „baba- és szülőbarátabbá” alakítsák, csökkentsék a felesleges beavatkozások számát, figyelembe vegyék a várandós nők kéréseit, s jobb ellátást nyújtsanak az anyának és az újszülöttnek egyaránt.