A Tudomány Világfórumát harmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az UNESCO-val, a Tudomány Nemzetközi Tanácsával (ICSU) és az Európai Unióval karöltve.
Zöld világszervezet
Sólyom szerint a környezetvédelmi világszervezetre azért van szükség, mert a globalizáció csak akkor válhat a világ javára, ha azt egy erős nemzetközi ökológiai intézmény fenntarthatósági pályára állítja és ott is tartja. A fórumon a magyar, a görög, a horvát és az osztrák államfő is részt vett.
A magyar államfő arra figyelmeztetett: a tudomány előrejelzéseire alapuló politikai elhatározásokban és a programokban nincs hiány, a klímaváltozást mára közügyként fogadták el. Ennek ellenére úgy látszik, hogy a politikának továbbra sincs elég ereje a gazdasági érdekekkel szemben. Az Európai Unió csak abban az esetben képes hitelesen képviselni környezetvédelmi politikáját a világban, ha a saját területén belül bemutatja ennek működőképességét.
Vaddisznóval barátkoznak az államfõk a Budakeszi Vadasparkban (fotó: MTI)
A pusztító nem válogat
Karolosz Papuliasz görög államfő azt hangsúlyozta, hogy az ellenőrizetlen gazdasági növekedésre és a profitra hivatkozva pusztítja az emberiség a környezetet, holott az emiatt történő tragédia nem válogat majd a bűnösök és ártatlanok között. A görög köztársasági elnök megállapodások aláírását ösztönözte egyebek mellett a globális felmelegedésben az autóknál is nagyobb szerepet játszó őserdő-pusztítással kapcsolatban.
A horvát államfő arra figyelmeztetett, hogy a társadalom egyre növekvő fogyasztása visszafordíthatatlan következményekkel fenyeget a jövő számára. Stjepan Mesic a fenntarthatóság megteremtéséhez a legerősebb fegyvernek az oktatást tartja. A a hatékony neveléshez azonban pénz kell, ennek felismerése pedig állami felelősség.
Mindenki felelős
Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök szintén azt hangsúlyozta, hogy a tudásnak és az oktatásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie. Véleménye szerint kevés területen tátong akkora szakadék a tudomány és a politika között, mint a környezetvédelemben. Rámutatott arra, hogy jelenleg az államok kétszer annyit költenek fegyverkezésre, mint a tudományra. Heinz Fischer szerint az lenne optimális, ha megfordulna ez az arány.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke beszédében azt emelte ki, a világon minden ember felelős azért, hogy mi történik a Földön. Sokat invesztált a világ a tudományba és a technológiába, de ezek a befektetések nem értek el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
A háromnapos találkozó jelmondata: „Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe” – ezzel a szervezők azt hangsúlyozzák, hogy a tudás erőforrásai fontosak a gazdaság és a társadalom jövője számára.
