Július 20-ig 6746 vagyonosodási vizsgálatot fejezett be az adóhivatal, melyeken összesen 25,6 milliárd forintnyi adókülönbözetet állapított meg; ez azt jelenti, hogy minden vizsgálat alá vont személy átlagosan 5,4 millió forint adót nem fizetett be – közölte a FigyelőNettel az APEH.
Elmondták azt is, hogy jelenleg 5652 vizsgálat még folyik, így a kormány által elvárt 10 ezer idei vagyonosodási vizsgálatot az adóhatóság mindenképpen befejezi. A hivatal nem bocsátkozott találgatásokba az év egészében befolyó összeg nagyságról, mert mint mondták, több jelentős adóhátralék-megállapítással kecsegtető ügy még folyamatban van, és az elmaradt adó összegén túl adóbírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot is kiszabhat az adóhatóság.
Több szempontú a kiválasztás
A befejezett vagyonosodási vizsgálatok közel 30 százalékának alanyait több kiválasztási szempont együttes alkalmazásával „találták meg”. A vizsgálatok tizedét nagy összegű tagi kölcsön nyomán, tizedét az adóbevallás elmulasztása miatt, tizedét pedig a tartósan veszteséges vállalkozások tulajdonosi köréből választották ki.
Emellett az adóhivatal figyelembe vette még a vizsgálatok megkezdésekor az adózók vagyongyarapodásával kapcsolatosan érkezett más adózói, társhatósági, rendőrségi bejelentéseket és pénzintézeti jelzéseket is.
Halogatási technikák
Az ellenőrzések jellemzően feszült légkörben zajlanak, de a magas ügyszámhoz viszonyítva kevés esetben fordul elő agresszív adózói magatartás – közölte az APEH.
A vizsgálatok során az adózók számos módszerrel próbálják akadályozni már az ellenőrzések megkezdését is: sokszor az erről szóló értesítést sem veszik át, ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy ha átveszik az idézést, akkor a megjelölt időpontban nem jelennek meg a revizor előtt, jobb esetben hosszú külföldi utazásra vagy betegségre hivatkozva.
Egyre többen képviseletük ellátására adótanácsadókat vagy ügyvédeket hatalmaznak fel; gyakori, hogy tanácsukra megtagadják a szóbeli nyilatkozatot, vagy az ellenőrzéshez szükséges bizonylatokat nem, vagy csak hiányosan bocsátják a revízió rendelkezésére.
A nyitó megtakarítások megítélése okozza a legtöbb vitát az adózó és a revizor között: az ellenőrzésre kiválasztottak nagyon gyakran nagy összegű otthon tartott készpénzzel, korábbi ajándékokkal, esetleg örökséggel magyarázzák vagyonuk forrását.
Előfordul az is, hogy a vizsgált magánszemély vagy vállalkozása külföldi magánszemélytől vagy cégtől kapott jelentős kölcsönnel magyarázza vagyona eredetét. De arra is akad példa, sőt egyre gyakoribb a jelenség, hogy a vizsgált személy sok kis összegű kölcsönből „rakja össze” vagyona eredetét, vagyis azt állítja, hogy minden családtagjától, ismerősétől és üzlettársától olyan nagyságrendű hitelt kapott, amelyre a kölcsönt nyújtók jövedelme még fedezetet biztosít. Ilyenkor kapcsolódó vizsgálatok sorozatát bonyolítja le az adóhatóság, amelyben azt vizsgálja, hogy az akár külföldi kölcsönt nyújtónak lehetett-e pénze a hitelre.
—-Nyugdíjból vett BMW-t, rőzsével fűtött—-
Az APEH több tanulságos esetet is megosztott lapunkkal, melyek közül most kettőt közlünk.
A vizsgált adózónak 2001 és 2005 között kizárólag nyugdíjból volt jövedelme, ezzel együtt 2005-ben vásárolt egy, az APEH által 13 millió forintosra taksált BMW-t. Az autó forrásaként a vizsgált időszakot megelőző, 13,5 millió forintos, otthon tartott megtakarítását jelölte meg, amelyet még férje spórolt össze nyugdíjba vonulása előtt. Az APEH vizsgálata ezzel szemben azt állapította meg, hogy a férj 1991 és 2000 közötti jövedelme a megélhetésre is csak szűkösen volt elegendő, és a vizsgált időszakban egy lakásban élő összesen négy családtagnak csak nyugdíjból, családi pótlékból, jövedelempótló támogatásból származott jövedelme, ami nem érte el a KSH által megállapított létminimumot sem. Az adóhivatal ezek után 6 830 000 forintnyi adókülönbözetet – be nem fizetett adót – állapított meg.
Egy másik vizsgálat alkalmával a revízió 3 autó, 2 ingatlan és egy 300 millió forintos tagi kölcsön fedezetét kereste. Az adózó úgy nyilatkozott, hogy egy jugoszláv magánszemélytől kapott 200 millió forintot, szüleitől összesen 10 milliót, és 2 vállalkozásból származott még jövedelme. Hozzátette azt is, hogy takarékosan él, például a kertjében és a tanyáján talált lehullott levelekkel és ágakkal fűti a lakását. Az adóhivatali vizsgálat azt állapította meg, hogy a jugoszláv állampolgárnak nem volt pénze ekkora hitelre, az adózó minimális jövedelemmel rendelkezett, így a kifizetendő adóhátralék 94 millió forint.
