Idén július végéig 2400 hektár erdő égett le, mely területen a kár mértéke nehezen és csak a későbbiekben becsülhető. Nagyságrendje a felújítások költségeivel együtt 4 milliárd forintra tehető. Az erdőkben, erdőfelújításokban a szélsőségesen száraz és forró időjárás is kiugróan nagy károkat okoz: mintegy 15 ezer hektár – körülbelül 10 milliárd forint értékű – erdősítés semmisült meg, és ez az érték minden nappal tovább nő – közölte a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Központ Erdészeti Igazgatósága.
Erdõs, bozótos terület ég Nemesvámos határában (fotó: MTI)
Az öreg fák kitartóbbak
Az elpusztult erdőkön a mostani eső már nem segít, de a friss telepítéseknek sokat jelent, és végre a tűzoltóknak sem kell készenlétben állniuk a folyton újralobbanó erdőtüzek helyszínein – mondta el kérdésünkre Zétényi Zoltán, az Állami Erdészeti Szolgálat sajtófőnöke. Igazi biztonságot az őszig tartó rendszeres esők jelentenének, de ha az avar és a talaj most rendesen átázik, egy darabig nehezebben gyullad ki az erdő.
A felnőtt erdő létét egyetlen aszályos év nem fenyegeti, a fák gyökerei elég mélyre jutnak ahhoz, hogy nedvességet találjanak. A forróság hatására azonban az erdő „leég”: a fák ledobják a leveleiket, hogy minél kisebb felületen párologtassanak. Ennek eredménye lehet, hogy éves szaporulatuk csökken – mondta a szakember. Az újonnan ültetett területek 1-2 éves csemetéi számára viszont komoly veszélyt jelent a szárazság.
Példátlan tűzesetek
A hosszan tartó szárazság miatt az elmúlt héten kialakult erdőtüzek a fenyvesállományokban felszíni tűzből szinte azonnal koronatűzzé fejlődtek, és a lombos állományokban terjedő felszíni tüzek terjedési sebessége is magasabb volt a megszokottnál. A nagyobb területű, intenzív koronatüzek könnyebben okoznak olyan problémát is, amikor a füst miatt a közúti, vasúti forgalom korlátozása szükséges.
Az erdei tűzesetek idei száma és kiterjedése különösen jelentősnek tekinthető az elmúlt évekhez képest, amelyekben éves szinten nem mindig haladta meg az 1000 hektárt, s túlnyomórészt a talajszint közelében pusztított, a fák koronáját nem érte el. Erdeink Európa szerte elismert változatossága és fajgazdagsága folytán az ilyen jellegű katasztrófák ez idáig egyáltalán nem voltak jellemzőek – áll az MGSZH közleményében.
Veszélyes időszakok
Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik koratavasszal, hóolvadás után közvetlenül, amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő. Ez elsősorban lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.
A második veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek, és a tűzgyújtási tilalom ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetés következtében keletkeznek. Elsősorban erdei és fekete fenyves állományokban, valamint idősebb lombos állományokban pusztítanak.
A Magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi tevékenység miatt keletkezik, túlnyomó részben gondatlanság miatt. A klímaváltozás következtében, a korábbinál forróbb nyarakon nem a tüzek száma nő meg jelentősen, hanem a terjedési sebessége és intenzitása. Így jóval nehezebb eloltani, és jóval nagyobb területet érintenek, mint korábban.
