Duplázza meg a pénzét a tőzsdén egy hónap alatt! Valószínű, hogy ha rövid felmérés készülne arról, hányan hisznek manapság egy ilyen felhívásnak, az eredmény erősen közelítene a nullához. A magyar lakosság nagy többsége úri huncutságnak tekinti a tőzsdét, aki pedig jól ismeri a budapesti piacot, tudja, hogy egy ilyen ígéret csak átejtés lehet. A kivétel azonban, úgy látszik, ismét erősíti a szabályt: januárban a Fotex részvényesei valóban megduplázták befektetésük értékét.
A Várszegi-birodalom értékének 110 százalékos növekedéséhez persze lehet utólagos magyarázatokat gyártani, de nem érdemes. Tény, hogy az emelkedés a Figyelő idei második számának címlapsztorija után indult be, akkor a Fotex elnöke nyilatkozott egyebek közt a csoport előtt álló új feladatokról, az ingatlanhasznosításról mint új irányról, a részvények alulértékeltségéről. A befektetők egy része komolyan vehette azt, hogy a cég értéke ma is eléri a részvényenkénti 5 dollárt, Várszegi Gábor azonban arra is figyelmeztetett, hogy a tulajdonosi struktúra miatt nem valószínű, hogy a kurzus emelkedni fog. Ennek ellenére nem volt megállás, gyakran a napi limiteket maximálisan kihasználó mértékben drágultak a Fotex-papírok.
Normális esetben ilyen gyorsan ekkora árváltozást csak a cég gazdálkodásában vagy kilátásaiban bekövetkezett igen jelentős változás tud okozni. A Fotexnél ilyenről egyelőre nem tud a piac, ezért alapvetően két lehetőség kínálkozik magyarázatként: vagy valakik többet tudnak a piacnál, vagy egyszerű, színtiszta spekuláció zajlik. Utóbbi feltevést erősíti az, hogy a Fotex messze nem az egyetlen olyan közepes cég a tőzsdén, amelynek némiképp váratlanul megszaladt az árfolyama, igaz, a mérték egyedül itt volt kiemelkedően magas (lásd a toplistát).
SZÁGULDÁS. A Budapesti Értéktőzsde tavaly júniusban kezdte el publikálni a kis és közepes cégek árfolyamalkulását tükröző BUMIX indexet. Ennek értéke merő véletlenségből június elején éppen a tizede volt a 90 százalékban a négy legfontosabb papír árváltozását tükröző BUX-énak, ezt követően viszont leszakadt, nem tudta követni a vezető index Mol és OTP húzta növekedését. Ez a helyzet a múlt év vége felé kezdett változni, a BUMIX időről időre összekapta magát, az idén pedig szinte robbantott, januárban általános meglepetésre durván leverte az 5 százalékot hízó BUX-ot, a tavaly nyári indulást alapul véve pedig majdnem utolérte azt (lásd a grafikont). Mindezt úgy, hogy különösebb fundamentális oka nem volt, többnyire igencsak vérszegény magyarázatokat találni. Egy dolog biztos csupán: a befektetők étvágya jócskán megnőtt a kicsik iránt.
Mindez nem magyar specialitás. Az Egyesült Allamokban a kis cégek Russell 2000 indexe tavaly ősszel folyamatosan történelmi csúcsokat döntött, s már zsinórban ötödik éve teljesítette túl a legnagyobbak S&P 500 mutatóját. Európában tavaly haraptak rá a befektetők a kicsikre, s olyannyira megkedvelték azokat, hogy a legfrissebb kimutatások szerint el is tüntették a nagyokkal szemben korábban mintegy 20 százalékra taksált alulértékeltségüket. Ez azonban még korántsem biztos, hogy akármit is befolyásolna Budapesten. Itt ugyanis az árfolyammozgásokat döntően a külföldi befektetők megbízásai alakítják, azok pedig 2000 és 2003 között szinte csak a vezető papírokkal foglalkoztak.
Az elmúlt hónapok nagy változása abban áll, hogy e befektetők egyre inkább lehajolnak a közepesekért is. A Wall Street Journal Europe kis európai cégekről szóló összeállításában külön megemlítik, hogy a csatlakozó országok vezető vállalatai európai viszonylatban kicsik vagy közepesek, viszont épp akkor léptek be ezek az országok az unióba, amikor az öreg kontinensen számottevően nőtt az érdeklődés a kis cégek iránt. Ezért az ezekbe fektető alapok is előszeretettel vásárolgatták régiónk vezető cégeit, de közben megismerték a helyi szinten közepes vállalatokat is. A magyar piacon is jól látszik, hogy míg két éve a vezető négyesen kívül csak az Egisben mozogtak valamennyire, tavaly látványos hirtelenséggel fedezték fel az FHB-t, az idén pedig a BorsodChemet. Emellett külföldi vételekről hallani a Rába és a Synergon esetében, sőt még a Freesoft piacán is megjelent vevőként egy szinte kizárólag külföldieket kiszolgáló brókercég. A magyar spekulánsok pedig mennek a külföldiekkel, illetve belevásárolgatnak a még apróbb, illikvid, ezért kisebb tétellel is gyorsabban mozgatható papírokba.
GYANÚS EGYBEESÉS. A vélemények erősen megoszlanak arról, hogy a kicsik feltámadása mit jelent. Távolról indulva: a külföldi elemzők sem értenek egyet abban, hogy a kis cégek, vagy a feltörekvő piacok kockázati prémiumának erőteljes csökkenése fenntartható folyamat. Sokan említik veszélyforrásként az emelkedő amerikai kamatszintet, ami a rizikós piacokról a tutibiztos kötvények felé mozdíthatja el a befektetői pénzeket a világgazdaság komolyabb lelassulásának első gyanús jelére. Igaz, egyelőre nem látszik potenciális válsággóc a világban, a világgazdaság pedig a várakozások szerint kismértékben lassul csak az idén.
A magyar elemzők közben 1998-ra és 2000-re emlékeztetnek, amikor a kis cégek szárnyalása a hossz utolsó fázisának bizonyult, mielőtt jött a keserű kiábrándulás. Korántsem biztos persze, hogy ezúttal is így lesz, az viszont gyanús, hogy szinte pontosan öt évvel ezelőtt kitűnő internetes cégnek nevezte ki a piac a Fotexet, most pedig kihirdette az ingatlanhasznosítás királyának.
