Gyengült a forint
A vártnál nagyobb kamatcsökkentés mintegy egy forinttal erősítette az eurót: a Monetáris Tanács döntése előtt egy euróért 243,70 forintot adtak a bankközi devizapiacon, a kamatvágás után 244,25/35, míg késő délután 244,55/85 forint volt a közös deviza árfolyama. A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe érdemben nem reagált a döntésre: a BUX-index a bejelentés után 100 ponttal gyengült, majd a kereskedés végére ennél valamivel nagyobb mértékben erősödött.
A jegybanki alapkamat a döntés nyomán keddtől 6,25 százalékos. Ez történelmi mélypont, a rendszerválás óta nem volt ilyen alacsonyan a kamatláb.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció kedvezően alakult a közelmúltban, és a következő évekre vonatkozó kilátások is jók. A tartós tendenciákat tükröző maginfláció csökkenésében meghatározó szerepet játszott a stabil árfolyam mellett a fokozott importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása, illetve a fogyasztási kereslet visszafogott növekedése. A testület ezért döntött az elemzői várakozásokat meghaladó kamatvágásról.
Ez év végén az infláció várhatóan a korábban kitűzött 4 százalékos inflációs célnál mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lesz. 2006-ban a kedvező tendenciák tovább folytatódnak, az MNB előrejelzése szerint az infláció a bejelentett áfacsökkentések közvetlen hatását figyelmen kívül hagyva is a célsáv alsó felében lenne; ezt átmenetileg tovább mérsékli az áfacsökkentés egyszeri hatása. Ezt követően az infláció várhatóan a 3 százalékos középtávú cél körül fog alakulni, a kilátásokat azonban jelentős bizonytalanság övezi.
Kormányzati intézkedések
A kormány által nemrég bejelentett intézkedések várhatóan nagymértékben érintik majd az inflációs, konjunkturális és egyensúlyi folyamatokat. A kormányzati intézkedések elsősorban a lakossági fogyasztás élénkítésén keresztül járulnak hozzá a gazdaság gyorsabb növekedéséhez, ugyanis a csomag számos olyan elemet tartalmaz, amely várhatóan emeli a lakosság reáljövedelmét. Eközben a konjunktúra külpiaci tényezőiben stabil növekedésre számít a Monetáris Tanács. Az export és a vállalati beruházások a stabil konjunkturális kilátásokkal összhangban továbbra is egyenletes ütemben növekednek majd. A magasabb fogyasztási pálya, illetve a hosszú távú trendnél valamivel gyorsabb gazdasági növekedés a keresleti oldali inflációs nyomás erősödését valószínűsíti.
Kínálati oldalon a kép némileg összetettebb. Bár a bejelentett minimálbér-emelés 2006-ban jelentkező hatásait nehéz megjósolni, az elmúlt években megfigyelhető bérinfláció-mérséklődés – átmeneti megtorpanás után – várhatóan tovább folytatódik. 2007-től a munkapiacon ismét a dezinflációs tényezők válhatnak meghatározóvá, amennyiben a tervezett adócsökkentések mérséklik a munkaköltségeket.
Csökkenés után visszaugrás
Ugyanakkor számottevő bizonytalanság is övezi a 2006–2007-re vonatkozó kilátásokat. Nem körvonalazódott még, hogyan kívánja a kormány ellentételezni az elkövetkező években az intézkedéscsomag költségvetési egyensúlyt rontó hatását.
Valódi kiigazítás hiányában számottevően és tartósan magasabb költségvetési keresleti hatásra és folyófizetésimérleg-hiányra lehet számítani, ami a befektetői megítélésre gyakorolt potenciálisan negatív hatásán keresztül közvetett inflációs és stabilitási kockázatot jelent. A Monetáris Tanács szerint kulcsfontosságú, hogy az elkövetkező évek költségvetéseinek tervezése és végrehajtása során a nemrég bejelentett intézkedések ellentételezésére a pénzügyi piacokat is megnyugtató módon kerüljön sor. Ebben az esetben csak a fiskális intézkedések közvetlen inflációs hatásai érvényesülnek, és a 2006-os átmeneti csökkenés után az infláció 3 százalék közelében alakulhat.
Rossz folyó fizetési mérleg
Az év eddig eltelt időszakában a gazdaság egyensúlyi pozíciója javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet hatását ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt. A forinteszközöktől elvárt kockázati felár mérséklődése az elmúlt egy évben lehetőséget nyújtott arra, hogy a Monetáris Tanács a javuló inflációs tendenciáknak megfelelően csökkentse irányadó kamatát. A feltörekvő piacokkal, és különösen a régióval kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságnak az elmúlt hónapokban kialakult, kiemelkedően magas szintje mellett azonban számolni kell egy kedvezőtlen fordulat kockázatával is, amit felerősíthetnek a tartós egyensúlytalanságot tükröző hazai mutatók is.
Kockázatos a minimálbér emelése
A kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenésének közvetett inflatorikus hatásán túl más folyamatok is vezethetnek a most előre láthatónál magasabb inflációhoz. Ezek közül a Monetáris Tanács elsősorban a fogyasztás gyorsabb növekedését, valamint a minimálbér-emelés hosszabb távon tovagyűrűző, bértorlódási hatását tekinti kiemelt kockázati tényezőnek. Alacsonyabb inflációhoz vezethet másfelől, ha az áfacsökkentés árszintmérséklő hatása beépül az inflációs várakozásokba.
Még ugyanennyivel csökkenhet az alapkamat
Szeptemberben 25 bázispontos, november-decemberben pedig újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés várható – nyilatkozta a távirati irodának Barcza György. Az ING Bank vezető elemzője szerint így az év végén 5,75 százalékos lesz a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamata.