Summázva
A konferencia végén Vértes András a GKI elnöke összegezte a kutatóintézet megállapításait. Eszerint jövőre az államháztartás GDP-arányos hiánya 5,5 százalék lesz – ebbe a Gripen-beszerzések és a nyugdíjpénztári korrekciók is beletartoznak. Ezzel szemben a gazdaság külső finanszírozási igénye a GDP 7-7,5 százalékára rúg majd. Mivel szerinte a folyó fizetési mérleg hiánya tartósan 6 százalék körül marad, mielőbb szükség van az eurózóna nyújtotta biztonságra.
Szerinte költői túlzás a gazdaságpolitika paradigmaváltását követelni, de az állam működését át kell alakítani. A kutató szerint a piac nem biztos, hogy tolerálja, hogy 2006-ig húzódjon a reform, azonban a periféria csúszás veszélye nem fenyegeti az országot, mint ahogy az sem helytálló, hogy államháztartási szufficit elérésére kell törekednie az országnak.
Vértes egy másik illúziót is elhessegetet, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem biztos, hogy minden problémára gyógyír a „radikális adóreform” lenne. Ehhez csak annyit tett még hozzá, hogy szerinte jövőre, az önkormányzati választások után egységes, 20 százalékos áfát vezet majd be a kormány.
Vértes a félmilliós munkahelyteremtést illuzórikusnak tartja. Szerinte ugyanis nagyon sokaknak Magyarországon úgy van jövedelme, hogy nem adózik utána, s őket 4 év alatt nagyon nehéz lesz az adózás felé terelni.
Matolcsy György, az előző kormány gazdasági minisztere, akit a legnagyobb ellenzéki párt gazdasági konzultáció szervezésével bízott meg, a Gazdaságkutató Intézet konferenciáján vázolta pártja nem hivatalos programját.
Matolcsy szerint a választások után az új kormánynak második gazdasági rendszerváltást kell majd végrehajtania, amely kizárólag közmegegyezéssel jöhet csak létre. A konszenzusnak négy területen kell majd létrejönnie.
Négy megállapodás
A gazdaságpolitikus szerint a munka világában a társadalmi, nemzeti (attól függően, melyik oldal nyer) megállapodásban a kormánynak vállalnia kell, hogy négy év alatt 500 ezer új legális munkahely megteremtésében segédkezik, miközben a magyar kis- és középvállalkozások 1,5 milliót megtartanak. Ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódóan radikális adócsökkentésre is szükség lesz. Matolcsy szerint az új kormánynak egy Széchenyi- vagy Kossuth-tervben azt is vállalnia kellene, hogy 15 év alatt 10 ezer új erős magyar vállalatnak teremt versenyképes környezetet.
A tőke területén ugyancsak 15 éves távlatban lenne arra szükség, hogy a következő kormányok a tőkemérleget kiegyenlítsék.
A harmadik fő témakörben a Fidesz gazdaságpolitikusa az állam szerepét rendezné. Ennek során 800 ezerről negyedével, 600 ezerre kellene csökkenteni az állami munkahelyek számát. A közbeszerzéseknél pedig a külföldi és a hazai cégek arányát meg kellene fordítani.
A negyedik stratégiai kör középpontjában az euró áll. Matolcsy úgy véli, hogy a következő kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy az Európai Unió közös valutáját az eredetileg tervezett 2010-es határidő előtt egy évvel, már 2009-ben be lehessen vezetni.
Az ellenzéki párt gazdaságpolitikusa arra is kitért, hogy az új kormánynak a nagy közös döntéseket nem egyedül kellene meghoznia, hanem az úgynevezett „okos tanáccsal” karöltve.
Tartható célok
Tartható 2005-ben a 6,1 százalékos, GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiány – mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára. Mindezt azonban csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a január elsején meglévő 500 milliárd forint maradványérték december végén is hasonló összegű lesz – felelte Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanárának kérdésére az államtitkár.
Az államtitkára szerint a hiány jövőre a GDP 4,7 százalékára csökken, majd 2007-re 3,5-4,3 százalékra, végül 2008-ra 2,9-3,7 százalékra, ehhez azonban szerinte államháztartási reformokra lesz szükség.
Jó árfolyam
Új gazdaságpolitikára és strukturális reformokra van igény, és az állandó reformokra fel kell készíteni az országot – mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. A reformokhoz, valamint a fenntartható gazdasághoz 2000 milliárd forint megtakarítás kellene az elkövetkező években. Ugyan az euró bevezetéséhez elég lenne 1300 milliárd forint megtakarítás, de a tartós egyensúlyhoz ennél több kell – tette hozzá Járai.
Szerinte az euró minél gyorsabb bevezetését illetve az államháztartás konszolidációját a piac fogja kikényszeríteni, ugyanis az elmúlt évek során az állam elszalasztotta a lehetőséget, hogy rendbe tegye a magas ikerdeficit okozta problémákat.
A jegybankelnök szerint, ha így alakulnak a dolgok ahogy eddig, akkor 2100-ban sem lesz Magyarországon euró. Kérdésre válaszolva a jegybankelnök a jelenlegi körüli árfolyamot megfelelőnek tartotta az euróhoz csatlakozáshoz.
Kevesebb autópályát!
Varga Mihály, volt pénzügyminiszter szerint hiteles makropályára, fiskális fegyelemre, a versenyképesség javítására és az euró bevezetésére van szükség a sikeres gazdaságpolitika érdekében. Ugyanis szerinte ma egyre kisebb az esélye annak, hogy az eurót 2010-ben be lehet vezetni Magyarországon. Szerinte 2006-2007 során, 2008 januárjáig szinte lehetetlen megtakarítani azt az 1300 milliárd forintot, amit Járai Zsigmond említett, s amely az államháztartás kiigazítása miatt az euró bevezetésének feltétele.
Ezt az összeget szerinte az adócsökkentés által felpörgetett gazdaság tudná kitermelni. Szerinte a romló közutak javítására az autópálya-építések lassításával lehetne pénzt előteremteni.
