Kisbefektetők a Tpt. 2001. évi elfogadása óta vitatják a felvásárlók úgynevezett kiszorítási jogának alkotmányosságát. E rendelkezés szerint, amennyiben a felvásárló a felvásárláson keresztül 90 százalék feletti tulajdonhoz jut, jogosulttá válik azon részvényesek részvényeinek megszerzésére is, amelyeket azok nem kívánnak neki eladni. Ez, a kisajátítást gazdasági magánérdekből lehetővé tevő törvényrészlet – a TEBÉSZ szerint – súlyosan sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányában a jogbiztonság egyik alapjaként lefektetett, a tulajdon sérthetetlenségét kimondó rendelkezést. Az Alkotmány szerint tulajdonjog csak közérdekből korlátozható, illetve vehető el, akkor is csak azonnali kártalanítás ellenében. Egy felvásárló cég kisbefektető-ellenes üzleti érdeke azonban nem minősíthető közérdeknek. A PM mostani törvénymódosító javaslata tovább bővítené az amúgy is vitatott jogállású kiszorítás megindításának eseteit.
A TEBÉSZ közleménye rámutat, hogy az európai uniós irányelvek között szerepel a kiszorítási jog tagállamok általi törvénybe foglalásának kényszere. A szervezet szerint azonban ez az előírás nemcsak a hazai alkotmányos rendet sérti, hanem ellentétes az EU alapokmányával is, amelyben nem szerepel se célkitűzésként, se alapelvként a tulajdonviszonyok megváltoztatásának szándéka.
Mivel irányelv esetében az uniós szabályozás magánszemélynek nem teszi lehetővé a szabályozás elleni bírósági fellépést, így a TEBÉSZ álláspontja szerint a PM-nek ahelyett, hogy erőltetné az EU alapokmányát és a magyar alkotmányt egyaránt sértő irányelv rendelkezéseinek érvényesítését, inkább a magyar állampolgárok jogait és érdekeit kellene szem előtt tartania, és uniószintű keresetet indítania a kiszorítást előíró rendelkezés ellen.
Amennyiben az Országgyűlés megszavazná a Tpt.-ben a kiszorítás bővítését, úgy a TEBÉSZ-nek nem marad más lehetősége a jogállami jogrend helyreállítására, mint a köztársasági elnökhöz fordulni, hogy Sólyom László a törvénymódosítás aláírása előtt kérjen előzetes normakontrolt az Alkotmánybíróságtól.
