Be kellene mutatnia az illetékhivatalnak az időközben felépült háza használatba vételi engedélyét – kapott észbe a Dunaikeszin négy éve telket vásárló Tamás akkor, amikor a szomszédját 1,1 millió forintos illeték azonnali befizetésére szólította fel a hatóság (figyelmeztetve, hogy tartozása napról napra nő a büntetőkamat mértékével). Tamás – mint sokan mások – a gyermekek után járó szocpol és állami kamattámogatású hitel segítségével építtette fel új otthonát. A telket 7 millió forintért vásárolta, az illetékhivatal pedig még annak idején meg is állapított 10 százalékos, azaz 700 ezer forintos illetéket. Ezt azonban nem kellett befizetnie, ugyanis a törvény szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illetéktől az, aki 4 éven belül lakóházat épít.
Családi építkezés. Mindenre figyelni kell.
HATÁRIDŐ. Az illetékmentességhez azonban még egy feltételt kell teljesíteni, jelesül: a 4 év leteltét követő 15 napon belül a használatba vételi engedéllyel kell igazolni, hogy valóban áll a ház. Tamás szomszédja erről felejtkezett meg, így nem csak a felfüggesztett illetéket, hanem az arra kiszabott büntetőkamatot is be akarja most szedni a hatóság. Hiába szaladt Tamás is az illetékhivatalhoz, ott megtudta, néhány héttel korábban neki is lejárt a határidő, így ő is a pénztárhoz fáradhat befizetni a mintegy 1,1 millió forintot, a használatba vételi engedélyére pedig már nem is kíváncsiak.
Aki már építkezett, jól tudja, hogy éveken át szaladgálhat a különféle hatósághoz engedélyekért, és az utolsó lépcsők egyike, amikor végre kézbe kapja a használatba vételi engedélyt. Ez a papír a feltétele, hogy a kölcsönök utolsó részletét folyósítsák a bankok, de a szocpolból is jellemzően visszatartanak egy részt az ominózus igazolás bemutatásáig. Ráadásul ugyancsak szükség van erre akkor, amikor a földhivatalban a telekre fel szeretné rajzoltatni a tulajdonos a házat. Nem csoda, hogy az évekig húzódó ügymenet során elfelejtik az emberek, hogy van még egy hatóság, amelynek el kell küldeniük az engedélyt; kérdéses persze, a földhivatal értesítésén túl miért kell külön az illetékhivatalnak is a papír.
„Ez a közigazgatás nem polgárbarát” – fogalmaz Schiffer András ügyvéd, hozzátéve: a nálunk fejlettebb polgári demokráciákban a hatóságok egymás között lerendezik ezeket az ügyeket. „Az lenne a minimális elvárás, hogy egy több évig húzódó ügyben az illetékhivatal legalább az eredeti határozatot mellékelje, ami alapján kiküldi a fizetési felszólítást” – mutat rá egyéb hiányosságokra is az ügyvéd, aki szerint viszont az is kétségtelen, hogy formailag nehezen támadható az illetékhivatal eljárása. A jogbiztonság ugyanis megköveteli, hogy az ilyen kedvezményeknél világos határidők legyenek. Schiffer szerint a megoldás az lenne, ha úgy sarkallnák az embereket a határidők betartására, hogy közben az eredeti célhoz is hűek maradnának. Így például a kedvezménnyel arányos bírság fizetése lenne a megfelelő. Jelenleg ugyanis nincs arányban a büntetés az elkövetett „bűnnel”.
Méltányosság: van, de nem sok
A mulasztók, amikor észbe kapnak, és rájönnek, hogy elfelejtették a hatóságot értesíteni házuk felépültéről, általában méltányossági kérelmet nyújtanak be az illetékhivatalhoz. Ezzel azonban legfeljebb a pótlék megspórolása érhető el, az alapilletéket nem engedi el a hivatal. Ez az eljárás persze a külső szemlélő számára ugyancsak szubjektívnek tűnhet, bár Poprádi Zsolt szerint nem az. Tipikus problémáról van ugyanis szó, és a bizottság erre azt a tipikus választ adja, hogy a késedelmi pótlékról mond le. A múlt héten a találomra kiválasztott félezer méltányossági kérelemből a Pest Megyei Illetékhivatalnál 23 olyan kérelmet találtak, amelyben az építkezők kérik, hogy egyáltalán ne, vagy csak részben kelljen illetéket fizetniük, hiszen a házuk áll, csak az igazolást nem juttatták el időben a hivatalnak. Ez az összes méltányossági kérelemnek – a közel sem reprezentatív felmérés tanúsága szerint – az 5 százaléka.
A kiadott építési engedélyek alapján talán leginkább Budapest és környékére lehet jellemző ez a probléma. A Pest Megyei Illetékhivatal vezetője, Poprádi Zsolt úgy véli, a hivatal jogalkalmazóként megfelelően cselekszik, hiszen a határidő leteltével kiküldi a fizetési felszólítást. Nem büntetésről van szó, hiszen nem is vétkezett az ügyfél, bár az emberek nagy része érzelmileg így éli meg. Az újságíróban persze felmerül a kérdés, vajon a törvény szelleme is azt sugallja-e, hogy ha valaki teljesítette az építkezést, akkor a felfüggesztett illetéket büntetőkamatostul kell megfizetnie, mert egy papírt elfelejtett postázni. Poprádi azonban úgy érvel, hogy a törvény szelleméről értekezni szubjektív vitákat generálhat, a hivatal nem tehet mást, minthogy a törvény betűjét tartja be, hiszen a lakhatási engedély benyújtásához nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.
KIVÁLTSÁG. Sokan nehezményezik, hogy az illetékhivatal nem figyelmezteti őket a határidő lejárta előtt. Poprádi azonban azzal érvel, hogy bár nem kötelességük, ennek ellenére mégis szokták értesíteni az embereket. Arra persze nincs a hivatalnak kapacitása, hogy minden érintettnek írjon, így csak néhányaknak adatik meg ez a kiváltság (a Figyelő ilyen esetről nem tud). Megjegyzi még, hogy ha a hivatal a kötelességét messze meghaladva foglalkozik az értesítéssel, akkor nem várható-e el a polgártól, hogy saját maga is nyomon kövesse saját kötelezettségeit, különösen, ha sok százezer forintról van szó. Felmerül az a kérdés is, hogy nem a költségvetés bevételi éhségéről van-e szó, amikor nem engedik a kedvezményeket érvényesülni más esetekben sem, ezt azonban a Pest Megyei Illetékhivatal vezetője cáfolta lapunknak. Poprádi Zsolt mindenesetre üdvözölne egy olyan törvénymódosítást, ami polgárbarátabb eljárást tenne lehetővé.
Ez szerencsére már folyamatban van.
A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre azt az információt adta, hogy már az országgyűlés előtt van az akadálymentesítő törvénycsomag keretében a jogszabály változtatása. A szeptemberben hatályba lépő új közigazgatási törvény ugyanis főszabályként előírja majd, hogy a hatóságok egymás között „rendezzék le” ezeket az ügyeket, ne az állampolgárnak kelljen rohangálnia különféle igazolásokkal. A most elfogadásra váró javaslat szerint a jövőben az illetékhivatal keresi meg az építési hatóságot az igazolásért. Ennek fényében végképp nem tűnik etikusnak, hogy néhány hónappal a jogszabályváltozás hatályba lépése előtt akár több millió forintig terjedő illetéket és kamatait kívánja beszedni a hatóság a feledékeny ügyfelektől.
