Mi történik 1999. december 31-én éjfélkor a számítógépekkel? Mi az oka, hogy már most, évekkel korábban szakcikkek sora teszi fel ezt a kérdést?
Ezúttal nem a szokásos századvégi depresszióról, amolyan fin de siécle hangulatról van szó. A British Telecom “ezredfordulós” programjának igazgatója egyenesen arról beszél, hogy “a gazdaság egész szerkezete megroppanhat ebben a pillanatban”. Összeomolhat a bankvilág, a kereskedelem, a szállítmányozás – minden, ami számítógépes nyilvántartásra épül.
A számítástechnika hőskorában ugyanis még nem álltak rendelkezésre olyan adattárolási kapacitással bíró eszközök, mint ma, ezért a programozók a lehető legkevesebb kód használatára törekedtek. Beérték a hat számjegyű dátumkezeléssel. A 12/31/99 tehát 1999. december 31. napját jelöli, a 01/01/00 azonban egyaránt jelentheti a 2000. év első napját vagy 1900. január 1-jét. Emiatt a számítógép belső óráját használó programok 2000-ben rendkívül bizarr eredményeket produkálhatnak – ha addig nem születik átfogó megoldás. Egyes informatikai cégek füzetnyi kiadványokban sorolják fel – s természetesen az Interneten is közzéteszik -, mely termékeiket készítették már fel a “2000. év probléma” kezelésére, melyeknél mikortól várható a javított változat. Ám a Gartner Group szerint 1997 végéig az informatikai vállalatok alig 20 százaléka talál megoldást az összes számítástechnikai alkalmazásra.
Mivel a legtöbb nagyszámítógépes programot Cobol programnyelven írták, az utóbbi hónapokban több mint kétszeresére nőtt a Cobol-programozók órabérben kifejezett becsülete. De nemcsak emiatt ajánlatos már az esedékes pénzügyi évben megfelelő összegeket tervezni erre a célra. A négy számjegyű évjelölés átfogó bevezetése helyenként az adattároló kapacitás jelentős növelését is igényli.
