 |
| Felvételi vizsga. Nehéz pillanatok. |
Hetvenkét pontom van, érdemes-e egyáltalán továbbtanulnom? – teszi fel a kérdést egy érettségiző diák az Orszáigos Felsőoktatási Felvételi Iroda internetes fórumán. Az egyetemi, főiskolai jelentkezések határideje március elseje, aminek közeledtével sok fiatal tipródik: hová felvételizzen. Jó lenne tudni a döntéshez, hogy 3–5 év múlva, amikor a diplomát megkapják, el tudnak-e majd helyezkedni. Ennyi időre előre azonban szinte lehetetlen megjósolni a munkaerő-piaci folyamatokat. Hat-hét éve a felvételiző informatikusok a jelentkezésnél még nem sejthették az internet jelentőségét, másodéves koruk táján felfúvódott a „dotcom-lufi”, ám mire végeztek, a buborék már kipukkadt. „Az oktatási rendszer nem képes azonnal követni a világ változásait. Ki gondolta volna két-három éve, hogy a vidéken elhelyezkedni hajlandó gépészmérnökök lesznek a befutók?” – mutat rá Fröhlich Péter, a P&Bert vezetési tanácsadó ügyvezetője.
Valóban, a korábban sztárnak számító informatikusokból túlkínálat van, ma leginkább villamos- és gépészmérnököket keresnek a vidéki termelővállalatok. A folyamatszervezés és a minőségbiztosítás még jó darabig „slágerterület” marad, s hazánk geopolitikai fekvése a logisztika jövőjét is garantálja.
 |
„Főleg gépész- és villamosmér-nököket, informatikusokat, logisztikusokat keresünk” – erősíti meg a trendet Hajnal Sándor, a Flextronics International Kft. HR-menedzsere. A társaság mechatronika szakosokat is szívesen fogadna, ha majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem zalaegerszegi kihelyezett főiskolai tagozatán beindul a képzésük. A szakember tapasztalata szerint nagy a túljelentkezés a személyzetis pozíciókra, hiány van viszont középfokú elektronikai végzettségű szakmunkásokból és elektrotechnikusokból.
MÚLÓ DIVATOK. A közgazdasági karokon erős a túlképzés, a divatosnak számító marketing, pr és HR területeken igen nehéz állást találni. A cégek stabilan igényelnek pénzügyeseket, számviteleseket, a kontrolling pedig mostanában az egyik sikerszakma. Hasznos lehet a „hibrid” mérnök-közgazdász diploma is, főleg, ha később vezetői pályára áhítozik viselője.
Agrármérnökökre jelenleg nincs kereslet, ám kiszámíthatatlan, mi fog történni ezen a területen az uniós csatlakozás után. A bölcsész bizonyítvány továbbra sem piacképes, a nyelvszakosok számára viszont van átjárás az üzleti szférába asszisztensként, ügyfélszolgálatosként. Ám ha valaki vállalati karriert szeretne, előbb-utóbb szüksége lesz gazdasági ismeretekre is.
Amitől mindenképpen eltanácsolják az érdeklődőket, az a jogi pálya. Az országban már hét intézmény ontja magából a jogászokat, elhelyezkedni szinte lehetetlen, s a pályakezdőket igencsak kizsákmányolják. Más a helyzet, ha a diák ezen belül valamilyen kurrens irányban szakosodik, például uniós ügyekben vagy pályázatírásban mélyül el, ezen szakértőket ugyanis lasszóval fogják jelenleg.
Az idén felvételizők persze már nemcsak Magyarországra, de az Európai Unióra is vethetik álláskereső szemüket. Külföldön várhatóan kapós lesz a hazai egészségügyi (orvosi, ápolónői, konduktori) és műszaki végzettség. A döntésben azonban nem elég a racionális szempontokat mérlegelni: a piaci folyamatok nehezen megjósolhatók, így legjobban teszi a jelentkező, ha azt tanulja, ami tényleg érdekli.
| Hány diploma kell? |
| Nemcsak az érettségizők tépelődnek a felvételin: sokan már járnak egy főiskolára, egyetemre, vagy éppen most fejezik be, és munkaerő-piaci értéküket növelendő kezdenének újabb stúdiumot. Négy-öt évnyi munkahelyi tapasztalat előtt azonban nem érdemes egy másoddiplomába belevágni: a cégek ugyanis félnek a 28 éves, kétdiplomás pályakezdőktől. „Az a hiedelem, hogy ők túlképzett, tapasztalat nélküli, elméleti beállítottságú emberek, különben is túl nagy a bérigényük” – sorolja a kifogásokat Virág Zsolt. „Ha valaki vezetői pozícióba szeretne kerülni, akkor pár év munka után hasznos lehet számára egy gazdasági másoddiploma. A másik út, ha szakterületén belül mélyed el és képzi tovább magát” – javasolja Fröhlich Péter. Ha a huszonéves első végzettsége végképp nem piacképes, akkor esetleg elkezdheti rögtön utána a következőt, de már tanulás közben érdemes elhelyezkednie, hogy gyakorlatot szerezzen. |
|
PRESZTÍZS. Egyetem vagy főiskola? – ez a következő kérdés, ha a megfelelő szakterületet már kisakkozta a delikvens. „A vállalati döntéshozóknál a hagyományos, állami, nem fizetős egyetemnek van presztízse” – tapasztalta Fröhlich Péter. A Közgáz és a Műegyetem mellett a ma már új nevet viselő, de változatlanul a régi néven emlegetett Kandónak, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskolának is jó a híre. „A cégek 70 százaléka nem válogat az egyes diplomák közt, sőt a főiskolát végzetteket jobban szeretik, mert őket olcsóbban megkaphatják” – említ másik szempontot Virág Zsolt, a Job Személyzeti Tanácsadó Kft. szenior tanácsadója. Tapasztalatai szerint azok a munkaadók igénylik a jó nevű egyetem oklevelét, ahol azt „meg is tudják fizetni”: főleg a multik és tanácsadó cégek.
ALIBI SZAKON. Egy-két fizetős főiskolai képzésnek viszont gyenge a presztízse a piacon – igaz, az előítéletek nem mindig megalapozottak. Általában igaz: csak olyan intézményben érdemes tanulni, amely beleillik a diák hosszú távú céljaiba, különben csak időpocsékolásnak bizonyul az egész. A tanács-adók ezért nem javasolják, hogy aki nem jutott be álmai intéz-ményébe, elkezdjen egy „kamu” iskolát. „Ha a fiatal egy év múlva újra felvételizik, és eközben dolgozik, nyelvet tanul, akkor fejlődik, pénzt keres, és esetleg később is értékelhető munka-tapasztalatot szerez” – mutat másik megoldást Virág Zsolt.
A bevezetőben említett „72 pontos” diákra visszatérve, nem feltétlenül az egyetem vagy a főiskola a boldogulás útja. Míg a felsőoktatásban évek óta túlképzés folyik, a cégek többsége nehezen talál megfelelően képzett szakmunkásokat, főleg elektronikai, gépipari területre. Egészen új üzletágak jelennek meg Magyarországon, mint a közös szolgáltató központok, telefonos ügyfélszolgálatok. Utóbbinál nem is a végzettség számít, hanem hogy értelmes, kommunikatív legyen a munkatárs, és jól beszéljen idegen nyelveken.
