 |
Jóllehet hivatalosan nem győzik cáfolni, egyre több elemző állítja: sor kerülhet még takarékossági intézkedésekre az idei büdzsében. Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 145 milliárd forinttal, azaz a GDP 0,7 százalékával rosszabbnak látta az idei büdzsé helyzetét, mint a Pénzügyminisztérium (PM) – írtuk előző számunkban. Legújabb jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is teljesen hasonló, a GDP 0,75 százalékának megfelelő mértékű kockázatot vélt felfedezni a büdzsében. Az IMF túl optimistának tartja a PM áfára, tb-járulékra és az szja alapjára vonatkozó előrejelzéseit. (A jövedelemadó-alapok például a kormányzati tervek szerint 13 százalékkal nőnek, ami inkonzisztens a bérek és a foglalkoztatás előrejelzéseivel – mutatnak rá. Az áfa-beszedés „kincstárilag” becsült, 40 milliárdos hatékonyságjavulását is valószínűtlennek tartják.) Ugyanakkor a valutaalaposok nem kételkednek benne: a kormányzat eltökélten tartja a célkitűzést, hogy az idei hiány a GDP 4,6 százalékát ne haladja meg, holott márciusban még csak 5,3 százalékot tartottak elérhetőnek. Ez csak úgy lehetséges, ha a további lefaragások mindenképpen benne vannak a pakliban.
Az első négyhavi deficit sokéves negatív rekordként a teljes évi penzum 46 százalékát teszi ki. A Reuters körkérdésére válaszoló elemzők szerint a hiány mértéke el fogja érni a 4,9 százalékot. Veres János PM államtitkár ezt kategorikusan cáfolta. Nem készül a tárcánál semmiféle újabb csomag, az előrejelzések szerint a büdzsé lefutása egyenetlen, az év második felében kisebb lesz a hiány – állította.
Az IMF sajnálja, hogy az általa korábban ajánlott strukturális reformok csak korlátozottan valósulnak meg. Javasolják: fogjanak bele jövőre az egészségügyi reformba. „A végrehajtás kulcskérdés” – teszik hozzá. Szükségesnek tartják a költségvetési szektorban a béremelések mérséklését (esetleg befagyasztását) is. A reformok szerintük a GDP 3,6-4,1 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést eredményezhetnek. Ebből a költségvetési létszám- és bérgazdálkodásban 0,3, az egészségügyben 0,5, az oktatásban legalább 0,7, a nyugdíjreform révén 0,8-1,1, a szociális juttatásoknál 0,5, a különféle állami támogatások csökkentésével (a lakásépítés, közlekedés, gyógyszerfogyasztás terén) 0,8-1,0 százalékpontnyi megtakarítás érhető el – számolnak az IMF-nél.
