Május közepén a magyar makrogazdasági körülmények és a külpiaci események hatására 4 hónapos mélypontra süllyedt a külföldiek által birtokolt forint állampapírok állománya. A csökkenésben meghatározó volt, hogy – túljutva a tavalyi sáveltolás erőteljes piaczavaró hatásán – a külföldi befektetők egyre inkább az államháztartás és a folyó fizetési mérleg növekvő hiányára koncentráltak. A hirtelen felerősödött bizalmatlanság „orvoslására” a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig két hullámban 6,5 százalékról 12,5 százalékra emelte az irányadó kamatot.

A piaci feszültségek enyhültével december közepétől ismét növekedésnek indult az állampapír-állomány, csökkent a hozamszint, és stabilizálódott a forintárfolyam. Kisebb elbizonytalanodást a vártnál magasabb 2003-as államháztartási hiány, illetve a pénzügyminiszter-váltás okozott. A külföldiek kezén lévé állomány enyhe korrekció után tovább emelkedett, április elején pedig – 2400 milliárd forint feletti értékével – történelmi rekordot döntött.
Az ezt követő csökkenésben az euró bevezetésére kijelölt céldátum körüli bizonytalanság és a kedvezőtlen külpiaci események játszhattak meghatározó szerepet. Jóllehet a céldátum kitolódása (2008-ról 2010-re) nem okozott meglepetést, a módosításból a piac mégis arra következtetett, hogy lazul a költségvetési politika.
A lengyel kormányválság az egész régióra kedvezőtlenül hatott, benne korlátozott mértékben hazánkra is. Emellett a globális kockázatvállalási hajlandóság is alábbszállt. Korábban jellemző volt, hogy egyes befektetők a fejlett piacokon felvett hitelekből fejlődő piaci papírokat vásároltak, kihasználva a két eszközcsoport közötti hozamkülönbséget. Ám a fejlett régiók kamatemelési várakozásai megdrágították e tevékenységet, így a fejlődő piacokra irányuló tőkebeáramlás is mérséklődött.
Míg a fejlett piacokon egy kamatemelési ciklus elején lehetünk, addig hazánkban éppen ellentétes folyamatok zajlanak, az MNB óvatos kamatcsökkentési politikát folytat. Ennek első állomása, a 2004. április 5-i váratlan kamatcsökkentés még kedvező fogadtatásra lelt. A jegybank legutóbbi – ugyancsak váratlan – 50 bázispontos kamatcsökkentése már állampapír-eladásokat generált, a forint az elmúlt hetekben többször látványosan gyengült, és számottevő mértékű hozamemelkedéseknek lehettünk tanúi.
