Nagy felháborodást váltott ki Budapesten és a főváros agglomerációjában, amikor az Antenna Mikro tévéműsor-elosztó szolgáltatást néhány évvel ezelőtt digitalizálták. A korábbi rendszerhez képest érezhetően jobb minőségű képet kaptak a felhasználók, akik persze nem emiatt dühöngtek, hanem azért, mert egyik napról a másikra már senki sem tudta házilag barkácsolt készülékekkel, „stikában” ingyen fogni az elvileg egyébként már korábban is fizetőssé tett szolgáltatást. Akik viszont inkább a minőségi és mennyiségi ugrásra emlékeznek, azok tudják, hogy milyen változást hozhat, ha a jelenleg 3, szabadon fogható tévéadó helyett 15-öt kapnak, méghozzá digitálisan. Az ingyenességgel ezúttal nem lesz probléma, mert a tervek szerint a kibővített szolgáltatásért sem kell majd fizetni.

László Géza, Antenna Hungária Rt. A magyar háztartásoknak ma nincs valódi választási lehetőségük.
ELLENTÉTEK. Elkerülhetetlen tűnik viszont a piaci szereplők zúgolódása, a földfelszíni digitális műsorszórással kapcsolatban régóta lappangó nézetkülönbségek összecsapása. Leegyszerűsítve a képletet, az egyik oldalon a vezető kábeltelevíziós társaságok, a másikon a kormányzatistratégia-alkotók és a szolgáltatás nyújtására kiszemelt – állami tulajdonban lévő – Antenna Hungária (AH) Rt. állnak. Egyetértés csak abban van, hogy a jelenlegi, analóg rendszert hamarosan a digitális technológiának kell felváltania, mert ez fajlagosan olcsóbb, egyúttal minőségileg jobb szolgáltatásokat tesz lehetővé. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elkészült a digitális műsorszórás stratégiájának első előterjesztésével, és ezt kiadta szakmai egyeztetésre. Meglepetéseket – és konkrét üzleti modellt – ez a kezdeti verzió nem tartalmaz, néhány fontos alapelv rögzítése azonban máris heves szópárbajt generált. A vitatott kérdések közül a legfontosabb az, hogy ki állja az infrastruktúra kiépítésének számláját. Szakmai becslések szerint az AH Rt. mai, analóg hálózatának digitalizálása országos lefedettség esetén 10 és 20 milliárd forint közötti összegbe kerülhet (ennél pontosabb becsléshez konkrétabb tervekre lenne szükség). Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) azonban sokat árnyalt a képen, amikor a „szigetszerű” szolgáltatás beindítása mellett tette le a voksát. Az állami fejlesztési terv tehát várhatóan egy ilyen, olcsóbb megoldást fog célul kitűzni, ami azt jelenti, hogy a csaknem országos digitális sugárzás – legalábbis az első szakaszban – már néhány milliárd forintból is kihozható lenne.
|
|
Az AH Rt. azonban védhetőnek tartja álláspontját. „Egyetlen forint olyan profitra sem tartunk igényt, amely az állami támogatással összeköthető, a társaság átláthatóan fogja kezelni ezeket a pénzeket” – mondja a vezérigazgató. Ugyanakkor azt is említik, hogy a kábeles szakma is kapott néhány milliárd forint állami támogatást a hálózatok fejlesztéséhez, tehát a technológiasemlegesség követelményét ezzel kielégíti az ország. „Nagy különbség, hogy sok kis kábeles cég kapott utólag pénzt azért, hogy olyan helyen építsen hálózatot, ahol az egyébként nem gazdaságos, ezzel szemben az AH egyedül és előre kapná az összegeket” – érvel a UPC. Az ORTT-nek egyébként kötelezettsége, hogy a műsorszolgáltatási díjakból fejlesztésre is költsön, az előterjesztés azonban most még ezen az összegen felüli központi állami forrásokkal is számol. Az AH Rt. 1999 óta működő digitális tesztrendszerét – a saját forrás mellett – szintén az ORTT-től kapott 220 millió és az IHM-től befolyt 500 millió forintból építik ki.
Hosszabb távon, 10-15 éven belül, a szakemberek mindenképpen úgy képzelik el a piacot, hogy azon a három digitális megoldás – a kábeles, a műholdas és a földfelszíni – egymással versenyez. Kiegészítésként „felfejlődhet” a szélessávú internet is, ami alkalmas digitális tévézésre (IP-alapú videó). A technológiai lehetőségeket figyelembe véve egy magyar család alapesetben választhat majd: „beéri” a földfelszíni 15-30 csatornával, vagy előfizet a kábeles szolgáltató legalább 150 adót kínáló palettájából egy csomagra, esetleg egy műholdas megoldást választ.
GYÖKERES VÁLTOZÁSOK. Mint már jeleztük, a jelenlegi elképzelések szerint a 15-30 földi csatornáért- a mostani 3 analóghoz hasonlóan – nem kell majd fizetni. Ebből a jövőképből az látszik, hogy a műsorterjesztési és a médiapiac gyökeresen megváltozik. Mivel a mai, analóg világban technikai okokból háromnál több országos földi terjesztésű csatorna nem létezhet, a két kereskedelmi tévé (RTL Klub és TV2) tulajdonosainak évente többmilliárd forintot kell az ORTT számlájára utalnia koncessziós díj formájában, hogy „beférjenek a keretbe”. Rögtön más a helyzet, ha 15 ugyanilyen, ráadásul jobb minőségben vehető csatorna lehetőségét teremtik meg. Kérdés, ebben az esetben milyen lesz a kereslet-kínálat, vagyis ki mennyit hajlandó, illetve tud fizetni egy ilyen lehetőségért.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az analóg-digitális váltás fokozatos lesz. Az első években marad a három analóg csatorna, de elindulnak a digitálisok is; eddig a három közszolgálati adóra (mtv, M2, Duna TV) kapott engedélyt az AH Rt. Kérdés,a két vezető kereskedelmi tévé hogyan vehető majd rá, hogy fizessen a digitális frekvenciasávért, hiszen az lényegében nem tudja növelni a párhuzamosság miatt megmaradó analóg verzió üzleti lehetőségeit. A kisebb tévék viszont egyelőre nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy fizessenek. Ezért elképzelhető, hogy az átmenet évei ingyenesek lesznek a tévék számára is, az AH Rt. pedig akkor kezdhet pénzt szedni, ha az uniós előírásoknak megfelelő időpontban lekapcsolja az analóg hálózatot. Ha viszont sem a néző, sem a tartalom készítője nem fizet, akkor a működtetés költségét az AH Rt., vagyis közvetve az állam fogja kifizetni. A Figyelő információi szerint a két vezető kereskedelmi tévé és a hatóság most arról kezdett tárgyalni, hogy a társaságok által fizetett analóg koncessziós díjak egy részét a digitális verzió díjaként kezelnék.
