Olyan cigarettásdobozt kapott a körúti trafikban vásároló férfi, amelyen fekete keretben az volt olvasható, hogy „A dohányzás impotenciát okoz”. „Akkor már inkább a halál”- fordult az eladóhoz, s másik feliratú, „tüdőrákot okoz” figyelmeztetéssel ellátott csomagot kért. Az esetet a szombati rádiókabaré tálalta – azzal megtoldva, hogy nálunk még jó a helyzet, de Írországban március vége óta már „kocsmázni sem lehet rendesen”, mert ha valaki rá akar gyújtani, annak ki kell mennie a pubból. A sört viszont bent kell hagynia, mert közterületen nem szabad alkoholt fogyasztani… Írországban mindazonáltal bevált a regula. A két hónapja – a közintézmények mellett – a vendéglátóhelyeken is bevezetett dohányzási tilalmat szinte mindenki betartja, az ellenőrök 97 százalékban mindent rendben találtak.
Az ír példa sikerén felbuzdulva május végén Norvégiában is új kampány indult: „Isten hozta országunkban, nálunk nem füstölnek mást, csak lazacot” – szlogennel, s hogy hathatós legyen a program, a norvég szórakozóhelyeken is teljes dohányzási tilalmat vezettek be.
Több tízmilliárd forintot fordít évente az állam a dohányzás okozta megbetegedések gyógyítására, a kieső jövedelmekből származó kár pedig százmilliárdokra rúg.
HALÁL-OK. Nem ok nélkül. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2000-ben világszerte 5 millióan haltak meg dohányzással összefüggő betegségben. Jelenleg minden tizedik felnőtt cigarettázással kapcsolatba hozható okok miatt veszti életét, s ha a tendencia nem változik, 2030-ban a felnőttek körében minden hatodik halálesetet a dohányzás okozza majd. Az európai régió országaiban évente 1,2 millióan halnak meg nikotinszenvedélyük miatt. Magyarországon a népesség mintegy harmada dohányzik, s évente 28 ezer ember hal meg a cigarettázással közvetlen összefüggésbe hozható betegség következtében. Az egy főre jutó fogyasztásban hazánk a világ első öt országa között van, a férfiak tüdőrák okozta halálozásában pedig világelső.
A WHO és az Európai Unió is elszánt a dohányzás elleni harcban. Az egészségügyi szervezet égisze alatt született dohányzás ellenes keretegyezmény – amelyhez 124 ország csatlakozott, köztük Magyarország is – arra szólítja fel a kormányokat, hogy 5 éven belül hatékony adó- és árpolitikával érjék el a cigarettafogyasztás csökkenését, hozzanak olyan törvényeket, amelyek a közintézmények mellett megtiltják a dohányzást a szórakozóhelyeken és a közterületeken is.
Tehát a magyar parlamentnek is meg kell fontolnia az ír példán alapuló törvényi szigorítást. Ugyanakkor tény, hogy fontos előrelépések is történtek már, például a félrevezető dohánytermék-jelző, mint a „mild”, vagy a „light” betiltása. Ez év június elsejétől az unióban csak olyan terméket lehet forgalomba hozni, amelyeken a doboz felületének meghatározott százalékán a káros hatásokra figyelmeztető feliratok olvashatók. A keretegyezmény célként fogalmazza meg a dohányipari termékekre vonatkozó teljes reklám- és promóciós tilalmat. Az EU 2005-ig adott határidőt a tagállamoknak erre.
HÁTRALÉPÉS. A célok megvalósítását illetően Magyarország törvényi szinten jól áll. Éppen emiatt furcsállja Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) szakembere, hogy miközben a kormány elkötelezettnek mutatkozik e téren, a földművelésügyi miniszter a dohánylobbi kérésére engedélyezte, hogy az év végéig forgalomba lehessen hozni olyan termékeket is, amelyeken nincs feltüntetve a közösség tagállamaiban megkövetelt egészségkárosító hatásra vonatkozó figyelmeztetés. Ráadásul a tárca vezetője egy rádióinterjúban úgy nyilatkozott, milyen kár, hogy a fekete keretes feliratok elcsúfítják a cigarettásdobozokat. A fogyasztás visszaszorításáért folytatott küzdelemben visszalépés az is, hogy Magyarország derogációt kért 2008-ig, így addig nem kell az EU-ban előírt szintű jövedéki adóval terhelni a dohányipari termékeket. Vagyis mintha egymás ellen dolgoznának a kabinet tagjai. Az egészségügyi tárca a népegészségügyi program keretében szűkös büdzséje utolsó filléreit arra fordítja, hogy (a „Ciki a cigi!” kampány révén) megutáltassa a gimnazistákkal, középiskolásokkal a cigarettát. Ehhez képest az oktatási miniszter korábban olyan rendeletet hozott, amely megengedi a tanintézményeknek, hogy a 18. évüket betöltött diákok az iskolákban kijelölt helyen kedvükre füstölhessenek. „Pedig ebben az életkorban dől el, hogy valaki életre szólóan e káros szenvedély rabja lesz-e vagy sem, nem mindegy tehát, hogy az alsóbb évfolyamok diákjai milyen mintát látnak”- figyelmeztet az OEFI munkatársa.
A katasztrofális helyzeten minden elérhető módon változtatni kellene. Manapság már az óvodákban el kell kezdeni a küzdelmet, hiszen egy megdöbbentő felmérés szerint minden 100 óvoda közül 7-ben találni olyan kisgyerekeket, akik „megkóstolták” a cigarettát. Magyarországon létezik ilyen felvilágosító program, de még csak az óvodák 15 százalékában hozzáférhető. A dohányzást kipróbálók 17,7 százaléka 10 éves kora előtt gyújtott rá először, s akik 16 és 18 éves koruk között már napi rendszerességgel cigarettáznak, azok felnőtt korukban sem igen tudnak leszokni róla.
ROSSZ PÉLDÁK. Épp emiatt nevezhető szélmalomharcnak az az 1994-ben, Finnországból indult „Hagyd abba és nyersz!” kampány, amelynek következtében ugyan százezrek csatlakoznak minden páros évben a programhoz, ám csak 17-20 százalékuk tud végleg hátat fordítani a cigarettának. Idehaza se mondható túl sikeresnek az OEFI és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Közegészségtani Intézetének irányításával zajló leszoktató kezdeményezés, ám erről legkevésbé a szervezők tehetnek. Mint Antmann Katalin, az említett SOTE-intézet oktatója, programkoordinátora a Figyelőnek elmondta, az idén például a közel 3 millió dohányos közül mindössze 4,5 ezren jelentkeztek náluk. Igaz, a kampányoktól önmagukban nem lehet csodát várni. A szakember szerint a drámaian magas adatokért a társadalmi környezet a felelős. „Amíg azt látják a gyerekek, hogy a valóságshow-k szereplői éjjel-nappal cigarettáznak, s a kortársaik körében is elfogadott, tolerált dolog rágyújtani, addig nem várható változás” – húzta alá. Demjén Tiborral együtt a legfőbb bajnak azt tartja, hogy az iskolákból hiányzik az egészségfejlesztés oktatása. Hiába az otthoni pozitív példa, erősebb a kortársi hatás. Meghatározó, amit a gyerek az iskolai környezetben, a baráti körben, a diszkóban, a televízióban vagy a filmeken lát. „Jól felkészített személyiségnek kell lennie, hogy nemet tudjon mondani; erre a nemet mondási képességre kell nevelni a diákokat” – emelte ki Antmann.
Tévedés egyébként, hogy a cigarettával az ember csak saját magának árt. (Magyarországon évente 300 milliárd forintot költenek cigarettára a dohányosok, azaz ennyit füstölnek el!) Több tízmilliárd forintot fordít évente az állam a dohányzás okozta megbetegedések gyógyítására, s százmilliárdokban mérhető a halálozások és a megbetegedések miatti kieső jövedelmekből származó kár is. „A GKI és az OEFI elemzése szerint 2003-ban 70 milliárd forint volt a dohányzás miatti gyógyításra fordított összeg, a közvetett kár pedig ennek sokszorosa, mintegy 410 milliárd forint”- ismertette a legfrissebb számításokat Demjén Tibor. Ehhez képest a dohánytermékekből származó éves jövedelemadó-bevétel tavaly 151 milliárd forint volt. Nyilvánvaló, hogy nem áll arányban a veszteség és a nyereség, éppen emiatt a fejlett államokban már csak nemzetgazdasági megfontolásokból is sürgetik a fogyasztás visszaszorítását. Az Egyesült Államokban ilyen jellegű kampányokra évente személyenként 1,5 dollárt (mintegy 300 forintot) fordítanak, nálunk összesen 150 millió forint jut, azaz minden egyes állampolgárra 15 forint. Az OEFI szakembere szerint a füstölés visszaszorításában az állami, társadalmi kezdeményezések és a törvényi tilalmak egyidejű alkalmazása mellett akkor várható áttörés, ha bevezetik a termékdíjat, azaz külön adót vetnek ki a cigarettára, s annak bevételeiből finanszírozzák a dohányzás elleni kampányokat, programokat.
KIS LÉPÉSEK. Tóth Judit, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szóvivője szerint azonban már a „Ciki a cigi” kampány révén is megindult valamifajta pozitív változás. Az internetes oldal áprilisban 110 ezer érdeklődőt vonzott, ami a hírportálok látogatottságával ér fel. Egészségügyi felméréseket idézve hangsúlyozta, hogy folyamatos és átütő kampányokra van szükség, mert a fiatalok nem foglalkoznak az egészségi állapotukkal, s nem mérlegelik, mi lesz a hatása 20-30 év múlva káros szenvedélyüknek. Egyelőre azonban úgy tűnik, a jelenlegi 150 millió forintnál több pénz az idén nem jut e célra. A szóvivő szerint még bizonytalan, hogy 2005-ben növekszik-e az összeg, bár a Népegészségügyi Programban prioritást élvez a dohányzás elleni küzdelem.
