Régen voltak annyira egyértelműek a kamatcsökkentési várakozások, mint ma: szinte biztosnak tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén dönt a 11,00 százalékos alapkamat leszállításáról. A forint elmúlt hónapban tapasztalt erősödése önmagában élesztgette a kamatvágási találgatásokat, a várakozásoknál kedvezőbb szeptemberi inflációs adat nyomán azonban a piac immár biztosra veszi: a jegybank megkapta a csökkentés indoklásához szükséges muníciót.

Az elmúlt hónapban ugyanis a fogyasztói árak csak 6,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2003 szeptemberében, noha a várakozások 6,9 százalékos inflációt valószínűsítettek. Az eltérést nagyrészt a szezonális élelmiszerárak csökkenése okozta, ugyanakkor a ruházati cikkek szokásos őszi drágulása is jóval kisebb volt annál, amit a megelőző évek adatai alapján remélni lehetett. A száguldó olajár sem éreztette hatását számottevő mértékben, mivel a folyamatos csúcsdöntögetéssel párhuzamosan gyengült a dollár a forinttal szemben, s ez kompenzálta az olajár-növekedés hatásának egy részét. S noha a maginfláció 5,9 százalékos értéke megegyezik az augusztusban mérttel – ez néhány elemző számára kisebb csalódást okozott -, a dezinflációs trend folytatódása kétségtelen. A jelenlegi várakozások szerint legalább a jövő év első feléig csökkenhet a fogyasztói árak növekedésének üteme. Az idén decemberben az árak 6 százalékkal lesznek magasabbak a tavalyinál, jövőre pedig akár 5 százalék alá is csúszhat az inflációs ráta.
Az elemzői várakozások nem véletlenül teljesen egyértelműek a küszöbön álló kamatcsökkentés tekintetében: az állampapírpiac már teljes mértékben beárazta a döntést, 50 bázispontos vágásra számítva. A piacon azonban néhányan vérmesebb reményeket is táplálnak: nem sokkal az inflációs adat után felröppentek a találgatások a még nagyobb mértékű csökkentés valószínűségéről. A jegybank eddigi kamatpolitikáját látva ugyanakkor a nagy többség nem hisz abban, hogy a Monetáris Tanács 50 bázispontnál többet merne vállalni.
A kamatvágási várakozások erősödése, valamint az új miniszterelnöknek a gyengébb forintot pártoló nyilatkozatszériája e hét keddig csak minimális mértékben tudta kikezdeni a magyar fizetőeszköz pozícióit. A nagy kérdés továbbra is az, mennyire kell szűkülnie a külföldi és a magyar kamatok közötti ollónak ahhoz, hogy megálljon a spekulációs pénzek rövid távú hazai kötvényekbe zúdulása.
