Fehérített gallér

Bácskai János a Szervezett Bűnözés Elleni Központ megnyitóján. Ismét középpontban.

Készpénzt felvenni nem bűn – mondta hétfő reggel egy neve elhallgatását kérő informátorunk az Inter-Európa Bankban (IEB), ezzel egyben elismerve azt, amit a pénzintézet vezetése az egyik hétvégi sajtóértesülésre reagálva a külvilágnak még lapzártánk idején is lázasan cáfolt. Információink szerint ugyanis a cáfolat ellenére az olasz SanPaolo-IMI-csoport érdekeltségé-be tartozó bankot kell érteni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szűkszavú megfogalmazásában az „egy másik pénzintézet” kifejezés alatt. Ez a pénzintézet – hangzik a PSZÁF sajtóosztályának tájékoztatása – a K&H Equities brókercég sikkasztási ügyében (Figyelő, 2003/29. és 30. szám) célvizsgálatot tartó szervezet „látókörébe” került, és ott „érdekes” készpénz tranzakciókra lettek figyelmesek.

MEGKÉSVE. Értesüléseink szerint a több mint 10 milliárd forintnyi eltűnt pénz útját fürkésző rendőrség is eljutott – a fő gyanúsított Kulcsár Attila ügyfeleinek átutalásait vizsgálva – az IEB-hez és kért tájékoztatást arról: mi lett annak a többmilliárd forintnak a sorsa, amelyet az egyik ügyfél, az írországi bejegyzésű, off-shore státust élvező Montrade hazai kereskedelmi képviselete utalt át két, a pénzintézetnél vezetett számlára. Több forrásból megerősített információink szerint a pénzintézet csak ekkor, július 21-én tett bejelentést a rendőrségen pénzmosás gyanúja miatt, hiszen a válasz, amelyet szolgáltattak akkor már alig kínált számukra mozgásteret.

Készpénzt felvenni valóban nem bűn, de arra nehezen találhattak magyarázatot, hogy miért nem lett gyanús két, neve alapján arab származású férfi, akik – rendőrségi forrásból származó értesüléseink szerint – alig egy év leforgása alatt 4-6 milliárd forint készpénzt vettek föl az egyik IEB-fiókban, a fedezetet pedig a Montrade átutalásai biztosították. A bank egyébként az esetet firtató konkrét kérdéseinkre is csak a kommünikében megfogalmazottakat ismételte meg, nevezetesen, hogy a jelentési kötelezettségek, törvények és szabályok szerint (beleértve a pénzmosási törvény rendelkezéseit) és azokat teljes mértékben betartva végezték tevékenységüket, s csak az elmúlt félévben „több száz esetben tettek bejelentést pénzmosás gyanús tranzakcióról a megfelelő rendőri szervek felé”. Az ügyet jól ismerő egyik forrásunk szerint könnyen elképzelhető, hogy a pénzintézet formailag teljesítette a szabályzatában a készpénzes tranzakciók nyilvántartására, vizsgálatára és bejelentésére vonatkozó passzusait, de bizonyos eseteknél „nem fogott gyanút”, s ilyenkor a felügyelet – az esetek után hónapokkal megtett rendőrségi bejelentés ismeretében – utólag gondatlanságot állapíthat meg.

A Montrade – ettől az átutalástól függetlenül is – a K&H-botrány egyik legtitokzatosabb résztvevője, hiszen hivatalosan már nem is létezik: 2000 decemberében megszűnt, magyarországi kereskedelmi képviseletét idén márciusban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Az ügy kirobbanásához vezető, a PSZÁF által szabálytalannak ítélt Pannonplast-felvásárlási akcióban azonban az év elején még felbukkant: a végül felügyeleti bírságra ítélt, szintén egy off-shore cég, az amerikai Britton Llc. érdekeltségébe tartozó Britton Kft. számára biztosította a tranzakcióhoz szükséges pénzügyi hátteret, amikor megvásárolta tőle a nagyváradi Lotus Market bevásárlóközpontban meglévő üzletrészét, úgy, hogy arra az eladónak vételi opciót biztosított. A beruházás másik tulajdonosa a szintén Kulcsár ügyfélköréhez tartozó Alexandru Mudura erdélyi nagyvállalkozó – Medgyessy Péter miniszterelnök barátja -, aki ugyancsak részt vett a Pannonplast-ügyletben. A létesítmény kivitelezője pedig az Orbán-kormány idején állami autópálya-megrendelésekkel alaposan kistafírozott Betonút Rt., amely szintén a sikkasztással gyanúsított befektetési tanácsadóval intéztette ügyleteit.

NÉMA TANÚ. A Montrade – amelynek 1992 óta létező kereskedelmi képviseletét az Ibusz rendszerváltás előtti londoni irodáját irányító Schönthal Henrik vezette, és amelyet a budapesti I. kerület Pálya utca 4-6. szám alatti címre jegyeztek be – mindezek alapján tehát szorosan kapcsolható a Britton nevével fémjelzett üzleti körhöz. E magánszemélyeket, hazai és off-shore vállalkozásokat egyaránt felvonultató kör esetenként alkalmas lehetett arra, hogy a külső szemlélő számára követhetetlenné váljon az egyes pénzátutalások útja és legfőképpen igazi címzettje. A Montrade milliárdos átutalásai és a sorozatos készpénzfelvételek is arra utalnak, hogy a lánc végén található kereskedelmi bank egyfajta technikai végállomás, a „kifizetőhely” szerepét töltötte be, az arab származású ügyfelek pedig valószínűleg az igazi címzettek megbízására dolgoztak. A feladót és a végállomást minden bizonnyal pontosan ismerő Kulcsár Attila persze egyelőre hallgat. Az eddig legtöbb információt tartalmazó interjúját a Portfolió.hu internetes újságnak adta, ám abban két témáról „sokatmondóan” nem volt hajlandó beszélni: az elsikkasztott pénz sorsáról és a Brittonról.

Budapest és Ibiza után – valószínűleg az egyre terebélyesedő hazai botrány hullámait látva – Kulcsár láthatólag időt akar nyerni azt követően, hogy a nemzetközi körözés nyomán Bécsben elfogták. Habár a múlt héten magyar újságíróknak még arról beszélt, hogy mielőbb szeretne hazatérni, az osztrák bíróság előtt tett hétfői hivatalos nyilatkozata már arról tanúskodik, hogy „észhez tért”: rájött, hogy az idő neki dolgozik. Nem járult tehát hozzá az egyszerűsített kiadatási eljáráshoz, az általa okozott kár értékében meghatározott, 80 millió eurós óvadékot „meglepő módon” nem fizeti ki, így marad előzetes letartóztatásban, ami akár még hónapokig is eltarthat. A bécsi „fogság” – a kiadatási eljárás elhúzódása miatt itthon egyelőre hivatalosan még gyanúsítottnak sem számító – Kulcsárnak így arra adhat alkalmat, hogy a távolból szemlélje az erőviszonyok hazai alakulását.

LAVINA. Az ügy itthon szedi további áldozatait is. Előbb az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója, Bitvai Miklós kényszerült távozni, mivel a sztrádapénzeknek szerepük volt a szabálytalan Pannonplast-ügylet finanszírozásában. A brókercégnél egy embert rendkívüli felmondással küldtek el, három munkatársat mentesítettek a munkavégzés alól, majd a K&H Bank vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor és helyettese, Ludo Jacobs ajánlotta fel lemondását, de értesüléseink szerint további felelősségre vonások várhatók. A múlt héten számos olyan lapinformáció látott napvilágot, amely szerint Rejtő több közeli munkatársát menesztették, köztük a vezérigazgatói referenst, az értesüléseink szerint a formális beosztásánál jóval nagyobb befolyással bíró Kővári Zsoltot is, aki azonban a Figyelővel azt közölte, hogy nyári szabadságát tölti.

Múlt héten egy igazi „tisztáldozat” következett: a Belügyminisztérium vezetése felfüggesztette beosztásából Bácskai János dandártábornokot, a még az Orbán-kormány tárcavezetője, Pintér Sándor irányítása alatt létrehozott Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját. Az okot az szolgáltatta, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség büntetőeljárást indított ellene hivatalos személy által elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Habár a hivatalos magyarázat nem teremtett összefüggést a K&H-ügy és a felfüggesztés között, a tárca politikai államtitkára egyik sajtótájékoztatóján „valószínűsítette” a kapcsolatot. Lapinformációk arról szóltak, hogy Bácskait bűnpártolással gyanúsítják azután, hogy állítólag kapcsolatban állt Kulcsár Attilával, akivel Bécsben több alkalommal is találkozott. A dandártábornok azonban – később visszavont – újságnyilatkozatában a botrányban folyamatosan jelen lévő politikai és titkosszolgálati szálat említette felfüggesztésének okaként, és szerinte Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal polgári titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkára áll az elmozdítása hátterében, mivel „a Fidesz utolsó bástyájának” tartják. A megszólított politikus viszont nem csak cáfolta ezt a feltételezést, hanem maga is rátett egy lapáttal, amikor a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék és az azt támogató média összehangolt akcióját sejti a háttérben.