Gazdaság

Torzító hatás

Versenytorzító magatartás lehetőségére hivatkozva szokatlan szigorral marasztalta el a mobilszolgáltatókat a versenyhatóság.

Komoly szívességet tett a távközlési piac szabályozására hivatott hírközlési tárcának a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A versenytanács testület hétfői, zárt tárgyalásán a látszólag tehetetlenkedő szabályozó hatóságok helyett tört pálcát azon vitatott gyakorlat felett, ahogyan a mobilszolgáltatók évek óta meghatározzák az összekapcsolási díjakat.


Torzító hatás 1

Sugár András. A Westel várhatóan bírósághoz fordul.

SZABÁLYOZÁSI VÁKUUM. A hivatalból indított vizsgálat úgy találta, hogy a mobiltársaságok a vezetékesekből a mobil hálózatokba érkező hívások fogadásáért 1999 és 2001 között felszámított díjai olyan szerződések nyomán születtek, amelyek egyes pontjai sértik a versenyszabályokat. Így a „vádlottak padjára ültetett” cégek közül a Westel Mobil Távközlési Rt.-nek és a Pannon GSM-nek fizetnie kell.

Bara Zoltán, az ügyben eljáró versenytanácsi tag bejelentette: a versenytorzító magatartás lehetősége miatt a két piacvezető céget összesen 360 millió forint bírság megfizetésére kötelezik. Ebből a Westelre 210 millió forint, a Pannonra 150 millió jut. A versenybíró hozzátette: a kiszabható bírság felső határa az elmarasztalt cégek jogsértéssel érintett piacon elért árbevételének 10 százaléka lehetne. Az ennél lényegesen szerényebb bírság megállapítását számos, a szolgáltatók magatartását mentő körülmény tette lehetővé. A korábbi vádaknak, így az operátorok közötti titkos alkunak, árkartellnek ugyanis a testület nem találta nyomát. Emellett arra sincs bizonyíték, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók a szerződéseikben szereplő, kifogásolt passzusokat alkalmazták és ezzel valóban torzították a piaci versenyt. Azt, hogy a szolgáltatók egyáltalán okoztak-e kárt a távközlési piacon az összekapcsolási szerződéseikkel – és ha igen mekkorát -, a versenytanács nem tudta megállapítani. A hivatalos magyarázatok szerint ugyanis a mobil cégek nem adták át az ennek elbírálásához szükséges költségadataikat.

Az elmarasztalt cégek persze nem értenek egyet a versenytanács határozatával. Szakértőik úgy tartják: a Magyarországon alkalmazott fix-mobil végződtetési díjak maradéktalanul megfelelnek a nemzetközi trendeknek. A végződtetési díjakkal kapcsolatos támadásokat a mobilosok a vezetékes szolgáltatók nehézségeire, folyamatos piacvesztésére vezetik vissza. Mint mondják: az egyre csökkenő ügyfélszám és forgalom nyomán mérséklődő bevételeket produkáló vezetékes távközlési társaságok – más eszközük nem lévén – a szabályozó, így a szaktárca, valamint a Hírközlési Döntőbizottság (HDB) beavatkozásával próbálják „visszanyeretni” elvesztett pozícióikat. Mindezt most a GVH hétfői döntése alaposan megfejelte. Az viszont, hogy a hivatalosan hétfőn ismertetett határozat tartalmát egy héttel ezelőtt versenyhivatali forrásokra hivatkozva kiszivárogtatták, egyes mobilszolgáltatói körökből származó vélemények szerint koncepciós döntésre utal.

„Ennek az ügynek még folytatása lesz” – jelentette ki a GVH döntését követően Sugár András, a Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója. Kifejtette: a döntésben az a feltételezés nyilvánul meg, hogy cégüknek módja lett volna a piaci versenyt eltorzító lépések megtételére. Azt ezzel szemben a testület nem állapította meg, hogy a Westel akár egyetlen ilyen lépést is tett volna. Márpedig Sugár szerint feltételezések alapján nem szokás több százmillió forintos bírságokat kiszabni, illetve megfizetni. Éppen ezért a határozat kézhezvételét követően a Westel bírósághoz fordul.

EXTRAPROFIT. A független szakértők viszont nem sok könnyet ejtenek a mobilosokat elmarasztaló döntés miatt. Szerintük a piac a Vodafone színrelépése óta alaposan eldurvult. Az összeesküvés-elméletek pártolói ráadásul egyenesen arról beszélnek, hogy a GVH várható döntésének múlt heti kiszivárogtatása mögött is a mobilcégek állnak. Az elmarasztaló határozat tartalmának napvilágra kerülése ugyanis azt a látszatot kelti, mintha az ítélet már a versenytanács eljárásának lezárása előtt megszületett volna. Ez pedig kétségessé teszi a GVH vizsgálatának tárgyilagosságát.

 

„Díjazottak”

Versenytorzításnak az számít, ha két piac – esetünkben a vezetékes és a mobiltelefon piac – viszonyában az árarányok eltérnek a költségarányoktól. A GVH a mobilszolgáltatók hálózati hozzáférési szerződéseiben a következő pontokat kifogásolta:
• A mobil-mobil díjak nem emelhetők a mobil-vezetékes díjak fölé (holott a kétfajta hívás költségei eltérnek egymástól)
• A mobil-mobil végződtetési díjak nem haladhatják meg a fix-mobil díjak 40 százalékát
• A szolgáltatók kötelesek egymást tájékoztatni a fix-mobil hívások díjainak módosításáról

Akárhogy is, a Hírközlési Felügyelet (HiF) szakértői szerint távolról sem a mobiltelefon-szolgáltatók most elmarasztalt, piactorzító magatartásra lehetőséget adó megállapodásai jelentik az egyetlen problémát a távközlési piacon. Az operátorok ugyanis egymással szembeni versenyképességük megőrzése érdekében titkos alkuk, vagy versenykorlátozó szerződések nélkül is hasonlóan alakítják áraikat. Ezért a különféle vélelmezett, vagy akár valós egyezségek nyomon követése mellett fontos annak egyértelművé tétele is, hogy a mobil és a vezetékes telefontársaságok díjai ne csak a nemzetközi összehasonlítások tükrében állják meg a helyüket, de saját költségeikhez viszonyítva is elfogadhatóak legyenek, extraprofit bezsebelésére pedig ne adjanak lehetőséget.

Hidasi István, a HDB elnökhelyettese szerint a magyar távközlési piac az átláthatóság tekintetében le van maradva az uniós tagállamokétól. A hazai mobilszolgáltatók ugyanis egyelőre kibújnak adatszolgáltatási kötelezettségeik alól. A nemzetközi példák csaknem teljesen biztossá teszik, hogy a hazai szolgáltatók összekapcsolási díjai nem a hívások fogadásával együtt járó tényleges költségeket tükrözik, és számos más, nagykereskedelminek nem nevezhető költségelemet is magukban foglalnak. Mindez az uniós tagállamokban elegendő ahhoz, hogy a versenyhatóságok a díjak mérséklésére kényszerítsék a telekom vállalkozásokat.

ELSZAKADT DÍJAK. A külföldi példák persze önmagukban még nem teszik lehetővé a szakhatóságok beavatkozását. Hidasi szerint mindenesetre a magyar szolgáltatók működéséről és árképzéséről elérhető adatok is azt mutatják, hogy a végződtetési díjak elszakadtak a tényleges költségektől. Ez is alapot adott arra, hogy néhány héttel ezelőtt a HDB határozatban kötelezze a legnagyobb magyar mobiltelefon-társaságot végződtetési díjai mintegy 4 forintos mérséklésére. Az így kialakuló új díjszint a számítások szerint lényegében megfelel majd az uniós távközlési piac átlagának. Néhány éven belül azonban elkerülhetetlen lesz a végződtetési díjak újabb csökkentése.

A telekom elemzők mindehhez hozzáteszik: ha a Westel végrehajtja a végződtetési díjak számára elért mérséklését, piaci pozíciójának megőrzése érdekében a tarifacsökkentésre egyelőre nem kötelezett Pannon GSM és a Vodafone is kénytelen lesz hozzányúlni díjaihoz. Ezt követően pedig a mobilszolgáltatók csak remélhetik, hogy az egyikük számára hatóságilag előírt díjváltoztatás követése miatt nem indul ellenük vizsgálat árkartell gyanúja miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik