A kétfordulós versenyeztetés első szakaszának eredménye így nem pusztán azokat a félelmeket oszlatta el, hogy esetleg nem sikerül piaci árat kasszírozni a politika viharai között bő egy évtizede hánykolódó pénzintézetért, de egyszersmind azt is előre vetíti, hogy az államkasszának a reméltnél is több bevételt hozhat a magánosítás. Az igazi árverseny ugyanis még csak most kezdődik, s noha lehetetlen megjósolni, kinek mennyit ér 8 százaléknyi piaci részesedés a lakossági bankpiacból, komoly „licitre” készülhetünk. Ebben a pillanatban gyakorlatilag mind az öt második fordulós induló részéről valószínűsíthető a megajánlott öszszeg további tetemes emelése. Az első forduló árversenyének utolsó helyezettje, az OTP Bank például alig két hónapja Bulgáriában fifikás altatásos taktikával halászta el az Erste orra elől az ottani második legnagyobb lakossági bankot, a DSK-t, amikor szerény első fordulós ajánlatát, mindenkit meglepve, csaknem megduplázta a második körben.
A pakliban tehát most is benne van egy hasonló lépés, bár elképzelhető, hogy a magabiztosan vezető hazai lakossági banknak célszerű inkább a külföldi terjeszkedésre koncentrálnia. Az itthoni első forduló legjobb ajánlatát benyújtó Erstének viszont így két nyomós érve is van arra, hogy az eddiginél is mélyebben nyúljon a zsebébe. Egyfelől sokat tanulhatott Bulgáriában, s aligha szeretne most taktikai okokból alulmaradni a küzdelemben. Másfelől – ami ennél sokkal fontosabb – a magyar piac negyedét tervezi megszerezni, s e céljától még szakadéknyi különbség, közel 20 százalékpont választja el. A közép- és kelet-európai térségben ugyancsak lendületesen terjeszkedő HVB-nek szintén nem túl erősek a magyar lakossági piacon eddig kiépített hídfőállásai, holott a bank működése itt jövedelmező, szemben a Nyugat-Európában jelentkező problémákkal. Az amerikai hátterű Citibanknál és Budapest Banknál pedig az anyacégek hatalmas tőkeereje sejteti, hogy komolyan ráemelhetnek a júniusban megajánlott összegre.
A Princz Gábor félreállításakor rendkívül rosszul – hatalmas induló veszteséggel – elkezdődött sztori tehát akár viszonylag jó véget is érhet. Mi több, ha a politika a privatizáció második fordulójába sem üti bele az orrát, a sikeres eladás kedvező nemzetközi visszhangot is kiválthat, amire nagy szükség lehet a politikai szálakkal alaposan átszőtt, ki tudja meddig dagadó K&H-botrány hatásának tompításához.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
